Ahmed al-Asszíri, a szaúdi védelmi minisztérium tanácsadója közölte: egyeztettek az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi katonai koalícióval, nem egyoldalú lépésről van szó, jelentette az MTI. Hozzátette azt is, hogy szárazföldi csapatokat egyelőre nem küldtek, de készek katonákat is bevetni Szíriában. „Egyelőre csak repülők vannak a bázison a szaúdi fegyveres erők részéről” – fogalmazott a szaúdi dandártábornok. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter ugyanakkor szombaton egy török lapnak úgy nyilatkozott: Szaúd-Arábia helyszíni szemlét tartott az incirliki támaszponton a repülők érkezésének előkészületeként. Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter azt mondta: Rijád akkor küld különleges egységeket egy esetleges szíriai akcióhoz, ha a Washington vezette nemzetközi koalíció úgy dönt, hogy szárazföldi egységekkel is ki kell egészíteni a jelenleg a légierő bevetésével végrehajtott támadást az ISIS ellen. „Ennek időzítése nem tőlünk függ” – mutatott rá a szaúdi diplomácia vezetője. Bassár el-Aszad szíriai elnök egy interjúban a héten arról beszélt: valós annak a kockázata, hogy Törökország és Szaúd-Arábia beavatkozik a szíriai konfliktusba, ugyanakkor azt is kijelentette, ezt országa elleni agressziónak tekintené, és szembeszállna vele. Rijád és Ankara szerint Aszad távozása elengedhetetlen a szíriai konfliktus rendezéséhez.
Al-Dzsubeir arról is beszélt, hogy Oroszország nem fogja tudni megmenteni a szíriai elnököt, azok után, hogy Irán hasonló próbálkozása is kudarcot vallott. Moszkva szeptember óta ad légi támogatást a szíriai kormányerőknek, amelyek így számos katonai sikert tudtak elkönyvelni, így például megközelítették az Iszlám Állam központjának tartott Rakka városát. Pénteken Ash Carter amerikai védelmi miniszter arról beszélt, arra számít, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek szárazföldi csapatokat küldenek a mérsékelt ellenzéki csoportokat segítendő, amelyek Rakkát támadják. A szaúdi diplomácia vezetője felszólította a szíriai elnököt, hogy „azonnal engedje be az országba a humanitárius segítséget nyújtó csoportokat, fejezze be az ártatlan civilek elleni támadásokat, és kezdje meg a politikai átmenetet Szíriában”. Damaszkusz közölte, függetlenül a nemzetközi megállapodástól addig fog harcolni, amíg ki nem űzi a betolakodókat Szíriából.
Törökországnak a szaúdiakhoz hasonlóan célja van a szíriai háborúval, elsősorban a kurd rebellisek legyőzése. Száleh Muszlim, a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja társelnöke tegnap óva intette Törökországot attól, hogy közvetlenül beavatkozzon a szíriai konfliktusba, szerinte ebben az esetben „egész Szíria népe szállna velük szembe”. Muszlim egyúttal visszautasította azt a török felszólítást, hogy a kurd irányítású erők vonuljanak ki azokról a területekről a török határ mentén, melyeket az elmúlt napokban foglaltak el, beleértve egy légibázist is. Törökországnak nincs joga beavatkozni Szíria belügyeibe, a légi támaszpont pedig korábban az al-Kaidával szövetséges an-Núszra Front kezén volt – mondta el Száleh Muszlim. „Mit akarnak? Hogy az an-Núszra maradjon ott, vagy jöjjön a rezsim, és elfoglalja?” – nyilatkozott a kurd politikus telefonon a Reuters hírügynökségnek. A bázist az elmúlt napokban foglalták el az úgynevezett Szíriai Demokratikus Erők, amelynek a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) milicistái mellett türkmének és arabok is tagjai. Az YPG az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció szoros szövetségese, de Törökország szeparatista terroristáknak tekinti a kurd mozgalmat, amely ugyanakkor a szír–török határvidék jelentős részét ellenőrzése alatt tartja.
Svájci megoldás
Svájc fogja ellátni Szaúd-Arábia érdekeinek diplomáciai képviseletét Iránban, jelentette ki Adel al-Dzsubeir, a sivatagi királyság külügyminisztere. Mint elmondta, az alpesi állam a mekkai zarándoklatra érkező iráni állampolgárok konzuli szolgálatában is közreműködik, ezt Bern ajánlotta fel, Rijád pedig elfogadta a felvetést. Hozzátette, Svájc nem fog közvetíteni Irán és Szaúd-Arábia között a fennálló viszályban, erre jelenleg nem érzi elérkezettnek az időt. Ismeretes, Irán és Szaúd-Arábia között a viszony akkor romlott meg végletesen, amikor utóbbi kivégezte Nimr al-Nimr szaúdi síita hitszónokot. Ezt követően Iránban megtámadta a tömeg a szaúdi nagykövetséget és a meshedi főkonzulátust, a két ország pedig megszüntette a diplomáciai kapcsolatokat. Svájc gyakorlott szereplője a diplomáciai viharoknak, főleg Iránban, hiszen 1980 óta a svájci külképviselet járt el az amerikaiak helyett, ha arra szükség volt. A megoldás hasonló, mint amit most ajánlott fel a világ legsemlegesebb állama Szaúd-Arábiának, ráadásul Svájc megbízható partner a diplomáciában, s tud titkot tartani. Ezt a képességét most is kamatoztatja, Svájcon keresztül folyik a nemzetközi olajkereskedelem nagy része, az ottani forgalom a GDP mintegy 3,5 százalékát jelenti, többet hoz a közös kasszába, mint a turizmus.