– Bár a baloldal nem is olyan régen még álproblémát emlegetett, mára ott tartunk, hogy a honvédség mozgósításán dolgozik a kormány. Hogy jutottunk el idáig?
– Reméljük, hogy soha nem lesz szükség a katonákra. Ez az áradat, amelyet egészen nyugodtan nevezhetünk újkori népvándorlásnak, lassan egész Európát fenyegeti. Hihetetlen számban érkeznek a megélhetési bevándorlók a zöldhatáron keresztül, és a népvándorlásnak folyamatos, európai szemmel beláthatatlan utánpótlása van. Korábban is volt ilyen, ám az utóbbi időszakban az úgynevezett balkáni útvonal felértékelődött, ebben pedig sajnos Magyarországnak kiemelt szerep jut. Ez a keresztény Európa létét fenyegető gazdasági és kulturális kihívás. Mindannyiunknak fel kell tenni azt a kérdést: szeretnénk-e, hogy az unokáink az „Európai Egyesült Kalifátusok”-ban éljenek? Az én válaszom erre: nem.
– Az európai vezetők megszólalásait figyelemmel kísérve nem ez az általános vélemény.
– Az a bevándorláspolitika, amit Európa folytatott, megbukott. Az unió egyes politikusai felelőtlen nyilatkozataikkal lényegében a gazdasági bevándorlókat biztatják. Ha Európa nem tud ennyi illegális megélhetési bevándorlót fogadni, akkor ezt ki kell mondani. Nyilvánvaló, hogy egységes európai fellépésre van szükség, de mindenekelőtt Európa határait kell megvédeni. Rendkívül lehangoló, hogy a magyarokon és talán a spanyolokon kívül az európai kormányok nem akarják az európai határokat megvédeni. Pedig a schengeni európai uniós egyezmény mindenkinek kötelezővé teszi a külső határok védelmét. Ha mi, magyarok ezt nem tennénk meg, akkor akár az EU-ból, de a schengeni övezetből mindenképpen kitehetnek minket. Schengen Európa egyik legnagyobb vívmánya – nekünk közép-európaiaknak mindenképpen –, ha az európai uniós határországok nem védik meg a határokat, minden gazdasági bevándorlót korlát nélkül átengednek, akkor maga Schengen, az Európai Unión belüli szabad mozgás kerül veszélybe. Ezért kell felhatalmaznia az Országgyűlésnek a kormányt arra, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait.
– Mi tehát a menetrend?
– A parlament több kérdést is tárgyalni fog. A legfontosabb, hogy beszéljünk arról, mi okozta ezt a helyzetet, és mondjuk ki, Magyarország egy uniós megoldást akar. Ez a helyzet ugyanis azért állhatott elő, mert az EU bevándorláspolitikája csődöt mondott. Amíg ez nem változik meg, addig nekünk fel kell építeni a műszaki határzárat. Ez egy többlépcsős folyamat, amely várhatóan október-november végéig tart majd, ekkorra készül el a második és a harmadik lépcső. Ezzel párhuzamosan meg kell hozni azokat a jogszabályokat, amelyek egyértelművé teszik, hogy azok, akik illegálisan lépik át a határt, bűncselekményt követnek el. Ezért vagy börtönbüntetésre számíthatnak, vagy azonnali kiutasításra. Ha valaki tényleg jó szándékkal érkezik, az mehet a rendes határátlépési pontokhoz, amelyeket fel kell készíteni arra, hogy adott esetben sok ezer embert tudjanak fogadni és az érkezők kérelmét el tudják bírálni. Azonban csak azoknak a kérelmét fogadjuk el, akik erre valóban jogosultak. Aki biztonságos országból érkezik, például Szerbia felől, az nem számíthat arra, hogy átengedjük. Ha pedig kialakul egy olyan szituáció, hogy ezeket a pontokat vagy a műszaki határzárat meg kell védeni, akkor minden eszközt be kell vetni. Erre hatalmazza fel a parlament a kormányt, a migrációs, a honvédelmi és a rendészeti tárgyú törvények módosításával.
– Az alaptörvény módosítására nincs szükség? Vannak ugyanis ilyen vélemények is.
– Ez jogászkodás. Az alaptörvényben világosan benne van, hogy Magyarországnak kötelessége megvédeni a határait. Pontosítani csak a honvédelmi és a rendészeti tárgyú törvényeknél kell.
– Augusztus 18-án a kormány már döntött arról, hogy az ORFK határvadász egységeket küld a szerb határra, ez kétezer rendőrt érint. Hány katona mozgósítása jöhet szóba?
– Erről az illetékes miniszterek ma tájékoztatják a parlament bizottságait. A rendőrség ma is nagy erőkkel van jelen. Törvények mondják ki majd a bevándorlási vészhelyzet lehetőségét; ha ezt a kormány elrendeli, a honvédség is mozgósítható lesz.
– Hogy kell elképzelni a műszaki határzárat? Említette, hogy több lépcsőben készül el. Három kerítés lesz?
– A cél, hogy kialakuljon egy olyan védelmi vonal, amely egyértelműen kijelöli Magyarországon az Európai Unió külső schengeni határát, amit csak úgy lehet megközelíteni, ha valaki a rendes, kijelölt határátlépési pontok felé halad. Azért kell egy erős építmény, mert egy építményt lehet védeni, a szabadon átjárható zöldhatárt azonban nem. Az első kerítés mellé kerül egy stabilabb védelmi vonal, és talán még a kettő közötti terület is fel lesz töltve. Mindenhol elhelyeznek majd olyan táblákat, amelyek világossá teszik, merre van a hivatalos átkelőhely. Még a határzáron olvashatók lesznek a figyelmeztetések, hogy ne higgyenek az embercsempészeknek, Magyarországon ugyanis nem lehet büntetés nélkül illegálisan átlépni a határokat. A határátkelőket ezzel párhuzamosan a gyors ügyintézésre kell felkészíteni. Vagyis a pontokon ott lesznek a bevándorlási hivatal munkatársai, illetve a menekültügyekben eljáró bírák is. Az első fokon meghozott, majd megfellebbezett határozatot ugyanis a bíróságnak kell elbírálnia. Magyarországnak semmi baja azokkal az emberekkel, akiknek a menekültkérelme indokolt, az ideérkezők 99 százaléka azonban nem ilyen.
– Németország ugyanakkor felfüggesztette a dublini egyezmény alkalmazását a szír menedékkérőkre.
– Sajnos a bevándorlás üzleti vállalkozás is. Rátelepedtek a bűnözők, akik minden ilyen mondatra azonnal reagálnak. A szóban forgó nyilatkozatok hatása az lett, hogy elkezdett nőni azok száma, akik szírnek mondják magukat. A beérkező bevándorlók ugyanis legtöbbször nem rendelkeznek semmiféle hivatalos személyi azonosságot igazoló dokumentummal. Azokat – állításuk szerint – elvesztették, nem úgy, mint a mobiltelefonjaikat. Ezeknek az embereknek a kiléte gyakorlatilag megállapíthatatlan, az embercsempész-hálózatok pedig naprakész információkkal készítik fel őket arra, mit kell mondaniuk.
– A határvédelem hatalmas terhet ró a költségvetésre. Legutóbb harmincmilliárd forint pluszforrás átcsoportosításáról döntött a kormány. Az unió eközben megalázó módon osztja szét a forrásokat. A régi tagországok gyakorlatilag lenyúlják az újak pénzét. Mit lehet ilyen helyzetben tenni?
– Lesz egy komoly uniós konferencia Budapesten a balkáni bevándorlási helyzetről. Ez talán megfelelő fórum lehet arra, hogy Magyarország jogos igényeiről is szó essen. Ha azonban mi arra várnánk, hogy Brüsszelből megérkezzen a pénz vagy döntések szülessenek, akkor Magyarországot és az uniót is egyre jobban elárasztanák az illegális bevándorlók. Az újkori népvándorlást Magyarország egymagában nem tudja feltartóztatni, legfeljebb elterelni. Egységes uniós álláspont hiányában az illegális bevándorlók meg fogják találni az alternatív útvonalakat, például Horvátországon vagy Románián keresztül. Ezért kell minden uniós országnak Magyarországhoz hasonlóan védenie az EU külső határait.
– Akkor nézzük, mit is mondott Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője. Kicsit hosszú lesz, de tanulságos. – Az egyes nemzetek illetékességi körébe tartozik, hogy konkrétan milyen módon kívánják biztosítani határaikat, az Európai Bizottság mindazonáltal elvből nem támogatja a határ menti kerítésépítést, és nem is ad pénzt ilyesmire – fogalmazott. Szerinte a Nagy-Britanniát Franciaországtól elválasztó La Manche-csatorna partján fekvő Calais-ben teljesen más a helyzet, mint Magyarországon. A szóvivő úgy látja, a Csatorna-alagúthoz vezető utakat szegélyező kerítés a kikötő üzemeltetésének biztonságát és a migránsok védelmét célozza, nem úgy, mint a magyar kerítés. Hogy lesz ebből egységes európai álláspont?
– Egyes európai politikusok elképesztően felelőtlen nyilatkozatokat tesznek. Ez a magatartás vezetett a jelenlegi állapotokhoz. Ennek a felelőtlenségnek a rovására lehet írni mindazokat az áldozatokat, akik céljuk elérése közben életüket vesztették a Földközi-tengeren vagy például az ominózus hűtőkocsiban. A kettős beszédnek itt nincs helye. Azt azért tisztázzuk, régóta áll kerítés Spanyolország és Marokkó határán, amelynek egyértelműen az a célja, hogy védje az unió határát. Maga az EU finanszírozta Bulgáriában egy ehhez hasonló védővonal létrehozását.
– Az Egyesült Államok retorikája is sajátos az ügyben…
– Elég csak azt a kérdést feltenni, hogy az Egyesült Államok a mexikói határon szívesen fogadja-e az illegális bevándorlókat. Az ott kiépített védelmi vonal, az ott lévő határőrizeti egységeknek a felhatalmazása arra, hogy milyen eszközöket vethetnek be, az össze sem hasonlítható azzal, amikben mi gondolkodunk. És akkor még Ausztráliáról nem is beszéltünk.
– Milyen kényszerítő eszközökkel lennének felruházva a magyar rendőrök, katonák?
– Mindig az arányosság eszközével kell élni. Ennek megfelelően, ha erőszakkal találkoznak, akkor azt el kell utasítani és az erőszakkal szemben minden eszközzel fel kell lépni. Normál esetben a rendőrök és a katonák feladata, hogy szakszerűen védjék a határt. Mi nem vagyunk a Gyurcsány-kormány, amely 2006-ban még a saját polgárai ellen is fegyvereket vetett be. Azt gondoljuk, hogy a bevándorlási válsághelyzetet is lehet békés eszközökkel kezelni, de rendezett állapothoz csak úgy jutunk, ha a migrációt szervező bűnözők is érzik, hogy Magyarország eltökélt és minden eszközzel meg fogja védeni a határait. De csak akkor fog megszűnni a migránsáradat, ha az unió is változtat a megengedő bevándorláspolitikáján.
– Nincs közös álláspont Európában, de ha már említette Gyurcsány Ferencet, Magyarországon sincs konszenzus. A volt kormányfő éppen Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének az álláspontját tartja követendőnek, aki úgy fogalmazott: „soha nem küldünk vissza embereket, akik a védelmünkre szorulnak, ezt kőbe vésték a törvényeink és az alapszerződéseink”.
– Gyurcsány Ferencet kilóra megvette az Európai Bizottság. Gyurcsány családi cége a Juncker vezette bizottságtól kapja a pénzét, így semmi meglepő nincs abban, amikor a volt miniszterelnök az Európai Unió megbukott bevándorláspolitikáját szajkózza a magyar médiában. A parlament szeptemberben egy országgyűlési határozatban szeretné világossá tenni, mit üzennek a magyarok az Európai Unió vezetőinek. Van mögöttünk egy nemzeti konzultáció, a magyar emberek megüzenték, hogy mit gondolnak. Azt gondolják, hogy megbukott az unió bevándorláspolitikája, szigorúbb szabályozásra van szükség az illegális bevándorlókkal és az embercsempészekkel szemben, és azt gondolják, ha folytatódik az unió megengedő bevándorláspolitikája, akkor fokozódhat a terrorveszély. A magyar polgárok véleménye a meghatározó, nem pedig az, hogy a politikai elit egyes szereplői mit gondolnak. A baloldal vezetői már fél évvel ezelőtt kiállították magukról a bizonyítványt, amikor azt mondták, hogy nincs is ilyen probléma, most pedig naponta szembesülhetünk a valósággal. Azok a vezetők, akik a helyzetet így mérték fel, alkalmatlanok. Szerencsére nem ők kormányoznak, és Magyarország elkezdte magát felvértezni, mert különben a baj sokkal nagyobb lenne, mint amit most érzékelünk.
– Mint a Fidesz frakcióvezetője, milyen hírszerzési információk birtokában van? Milyen mértékben nőhet a nyomás Magyarországon? Csak idén 150 ezer tiltott határátlépést regisztráltak, naponta dőlnek meg a rekordok. Mire lehet számítani?
– Nem én mondtam, hanem a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, hogy a migrációs hullámot kihasználva terroristák próbálnak bejutni az Európai Unióba. A nyilvános és a nem nyilvános információk egyaránt arra késztetnek minket, hogy minden szükséges védelmi intézkedést megtegyünk. Ez egyértelmű.
– Mégis, milyen mértékben nőhet ez a nyomás?
– Ma csak becslések állnak rendelkezésre. A becslések mindig abból indulnak ki, hogy mi történt az elmúlt időszakban. Ez alapján azt látjuk, hogy az előző évben, novemberben és decemberben érkezett Magyarországra az illegális bevándorlók fele. Ha ez így van, azt kell mondanom, hogy nagyon erős tél elé nézünk, milliók vannak úton az Európai Unió felé.
– Tervezik, hogy külföldön is plakátokkal figyelmeztetnek majd. Miként kivitelezhető ez az elképzelés?
– Mi egy vendégszerető nép vagyunk, szeretjük a turistákat, de mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy illegálisan nem lehet Magyarország területére lépni, mert aki ezt megteszi, annak büntetéssel kell számolnia. Ezt tudniuk kell azoknak az embereknek is, akiket az embercsempészek félrevezetnek. Az tény, hogy az információk nem fognak mindenkihez eljutni, hiszen sok különböző anyanyelvű ember van úton. Persze, az lenne a helyes, ha ezt az Európai Unió mondaná el, mert lényegesen több eszközzel rendelkezik, mint egyetlen tagállam. Ez lehetne például a közös európai fellépésnek az első pontja.
– Mégis, technikailag hogy történik majd ez a plakátolás?
– Ez többlépcsős folyamat lesz. Először el kell indulnunk azokon az útvonalakon, amelyeken a bevándorlók érkeznek, majd azokba az országokba, ahonnan indulnak. Kezdetben angol, majd több más nyelven zajlik majd a tájékoztatás. Ezt az unió segítsége nélkül is végig fogjuk csinálni.
– Említette, hogy októberben, illetve novemberben várható a legtöbb bevándorló. Hogy készülnek a télre? Mínusz húsz fokban nem lehet játszótereken élni.
– Magyarország ekkora szociális problémát nem lesz képes önállóan kezelni. Nem véletlen, hogy a megelőzésen van a hangsúly, nem lehet csak befogadni, befogadni és befogadni. Az uniónak is ki kell mondania, nem tud ennyi bevándorlót ellátni. Véget kell vetni a felelőtlen nyilatkozatoknak, és nem biztatni, hanem lebeszélni kell az illegális bevándorlásról az embereket, ami könnyen tragédiákhoz vezet. Juncker úrtól is megkérdezném, hogy ott lesz-e a kisteherautóban életüket vesztett illegális bevándorlók temetésén, mert az övéhez hasonló felelőtlen nyilatkozatok miatt tudják az embercsempészek mindenre rávenni a sokszor szerencsétlen sorsú embereket.
– Nyilván nem, de térjünk át más témákra is. A miniszterelnök kabinetfőnökeként, esetleg miniszterként folytatja karrierjét, vagy marad frakcióvezető? Beszéltek mostanában erről Orbán Viktorral?
– Mindig jókat derülök azokon a sajtóinformációkon, amelyek különböző tisztségekkel hozzák kapcsolatba a személyemet.
– Azért ennél többről van szó. A kormányfő is arról beszélt, hogy nem lenne ellenére, ha ön lenne a kabinetfőnöke.
– A miniszterelnök engem arra kért még áprilisban, hogy segítsek újra mozgásba hozni azt a politikai stábot, amelyik a Fidesz választási kampányait 2014-ben, illetve 2010-ben lebonyolította. Ezt a stábot ismét egy fedél alá hoztuk, és dolgozunk hónapok óta. Úgy gondolom, ez az igazi segítség a kormányfőnek. Ha ő ezt bármilyen más szervezeti formában kívánja folytatni, én a rendelkezésére állok. Sosem érdekelt, milyen tisztségeim vannak. Voltam a Fidesz alelnöke, frakcióvezető-helyettese, és volt olyan időszak, amikor nem voltam egyik sem. Mégsem hagytam ott ezt a politikai közösséget, mert én nem csak karrierben gondolkodom. Körülbelül 20 évvel ezelőtt lettem a Fidesz tagja, ebben a közösségben találtam meg a politikai otthonomat. Mindig is ebben a közösségben fogok maradni, akkor is, ha már csak egy leszek a sok aktivista közül.
– Ezek szerint nem kizárt, hogy más poszton folytatja a munkáját?
– Orbán Viktor ennek a politikai közösségnek a vezetője, aki mindig számíthat rám, így volt ez a múltban és így lesz a jövőben is.
– Szóval előállhat olyan helyzet, hogy új frakcióvezetője lesz a Fidesznek?
– Mindig előállhat új helyzet, de egyvalami biztos: nem akkor, amikor azt a sajtó szeretné.
– Egyes információk szerint ha ön a miniszterelnök kabinetfőnöke lesz, Lázár János az üzleti életben folytatja. Ennyire rossz az önök viszonya?
– Lázár Jánost rendkívül tehetséges, jó vezetőnek tartom, akivel kiválóan együtt lehet működni, ha az ember erre törekszik. Én pedig erre törekszem. 2010 óta, amikor Lázár János frakcióvezető lett, folyamatosan közösen dolgozunk, és ez egy sikeres időszak volt.
– Küszöbön a kormányátalakítás. Most zajlott le egy kormányzati munkát értékelő konferencia. Mely területeken szükséges a változás? Kik kaptak kritikát?
– A kormánykonferencián senki sem kapott kritikát, mert ez a rendezvény nem személyekről szólt. Külső előadókat hívtunk, például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Állami Számvevőszék elnökét, akik elmondhatták, hogy mit várnak az előttünk lévő kormányzati időszaktól. Az ő véleményüket meghallgatva beszéltünk arról, miként lépjünk tovább a bürokrácia lebontásában, miben változtassunk a gazdaság- vagy éppen kultúrpolitikában.
– Azért kíváncsi lennék, hogy mely területeket érinti a közelgő változás. Ön hol lát problémát?
– Az elmúlt öt évet nézve hihetetlen mennyiségű eredmény van mögöttünk. Európa egész nyáron a bevándorlásról és a görög válságról beszélt. 2010-ben minket még a görögökkel együtt emlegettek. Görögország az IMF segítségével egy centit nem jutott előrébb. A magyar reformok viszont működtek, működnek. Van gazdasági növekedés, stabil a költségvetés, volt rezsicsökkentés, ismét van otthonteremtési program. Ennek fényében kell nézni a jövőt. Ha a gazdasági növekedés folytatódik, mire költsünk? A mi válaszunk, hogy hagyjuk az embereknél azt, amit megkeresnek, azaz mindig legyen adócsökkentés, ha a költségvetésben erre lehetőség nyílik. A másik fontos szempont: mi tartozik a polgári életminőséghez. Elvégre mi egy polgári párt vagyunk. Talán az, hogy a gyerekeink egészségesen tudjanak élni és versenyképes legyen a tudásuk. A kérdés tehát csupán az, hogy milyen eszközökkel tudjuk mindezt segíteni. Ha csökkentjük a bürokráciát, kevesebb lesz a kiadás, így tovább tudjuk csökkenteni az adókat.
– Huszonöt éve mindenki a bürokráciát csökkenti és itt tartunk…
– Amíg van állam, mindig lesz bürokrácia. Nem az a fontos, ki bontja le a bürokráciát, hanem hogy mely pontjain akarunk változtatni. Valljuk meg őszintén, meg lehetne azt teremteni Magyarországon, hogy az emberek többségének ne kelljen adóbevallást készítenie. Ha ezt következetesen képviseljük, el is tudjuk érni.
– Mi kell ehhez?
– Egyszerűbb adórendszer – ami részben már megvalósult – és kisebb adóigazgatási bürokrácia. El lehetne érni azt is, hogy ne kelljen négy-öt igazolványért rohangálni az okmányirodákba, hanem csak egy dokumentum legyen a kezünkben. Ezek azok a célok, amelyek kitűzésével tényleg lehet a bürokráciát csökkenteni.
– Az tény, hogy vannak eredmények, de mely területeken számít változásra a kormányban?
– Erről a kormányfő illetékes dönteni. A célokhoz kell embereket rendelni, nem pedig fordítva. Ennek megfelelően, ha most el tudjuk dönteni – de legkésőbb a Fidesz kongresszusán –, hogy a következő időszakban még milyen célokat tűzünk ki magunk elé, mit fogunk képviselni a 2017-es, 2018-as költségvetés megalkotásakor, akkor ahhoz kell rendelni értelemszerűen az embereket is. A jelenlegi miniszterekkel, államtitkárokkal Magyarország eljutott oda, hogy van gazdasági növekedés, emelkednek a jövedelmek és csökkennek az adók. Az új embereket az új célok határozzák majd meg.
– Korábban azt mondta, örülne neki, ha néhány államtitkárt visszakapna a frakcióba. Hányan érkeznek?
– Nálunk van a legtöbb egyéni körzetben megválasztott képviselő, így a napi parlamenti rutinmunkára sajnos kevés energia marad a frakcióban, ezért egy embernek is örülnék. Én bármikor szívesen veszem azt, ha van két-három államtitkár, aki vagy maga dönt úgy, vagy a kormányzati munkamegosztás kívánja azt, hogy most inkább a frakcióra fordítja az energiáit. Ettől ők még nem tekinthetők bukott embereknek. Mindenkinek el kell fogadnia, hogy ez egy politikai közösség, ezért az egyik nap itt végzi a munkáját, a másik nap ott. Ebből a közösségből az fog kiesni, akinek a szíve meg a lelke máshol van és csak az egyéni karrierje érdekli.
– A már említett konferenciáról kiszivárgott hírek szerint a résztvevők úgy ítélték meg, hogy az adóreform eredményes volt, ám a NAV szörnyű állapotban van. Osztja ezt a véleményt?
– Az adóhivatalt a politikai ellenfeleink kipécézték maguknak. Ez persze nem véletlen, hiszen ahhoz, hogy az elmúlt esztendőkben tartani tudtuk a költségvetést, hozzájárult, hogy a NAV jól végezte a dolgát. Minden politikai állítással ellentétben javult az adóbeszedés hatékonysága, ráadásul úgy, hogy Magyarországon csökkentek az adók. Az valóban nagy kérdés, hogy egy rendkívül erős, koncentrált politikai támadás után miképpen tudjuk garantálni azt a biztonságot, amely mellett a NAV munkatársai megfelelően tudnak dolgozni. Választ kell adni arra is, ha új célokat tűzünk ki, annak milyen adóhivatali struktúra felel meg. Szeretnénk ugyanis egy lényegesen egyszerűbb adóigazgatást, amihez az adóeljárási szabályokat meg kell változtatni. Az a kérdés, hogy ehhez a jelenlegi struktúra jó lesz-e.
– Ön szerint jó lesz?
– Az elmúlt időszak arra tanított meg minket, hogy az adóhivatalt erős kézzel kell irányítani és politikai értelemben is meg kell tudni védeni. A magam részéről tehát nem tartanám rossz ötletnek, ha lenne olyan politikus, aki kifejezetten a NAV-ért felelne.
– Akkor önálló államtitkárság alá kerülhet a NAV?
– Ez sincs kizárva.