A kriptában a Milánóban született, de kolozsvárivá lett Gaetano Biasini és leszármazottai nyugszanak, akiknek fontos szerepük volt Kolozsvár polgárosodásában, fejlődésében. A restaurálás révén sikerült megmenteni az összeomlás határára jutott kriptát.
Beszédében a miniszter az értékek és a jogok védelmére szólított fel. „Össze kell fognunk, hisz együtt erősek lehetünk akár egy síremlék, akár egy iskola megvédéséért. Magyarország kormánya ezekben az ügyekben mindig támogatni fogja önöket” – jelentette ki Seszták Miklós. Hangsúlyozta: az Európa egyik legrégebbi sírkertjeként számon tartott Házsongárdi temető – mely egyben Erdély pantheonja – a magyar kultúra részét képezi. Síremlékei a kolozsvári magyar jelenlét dicső múltját hirdetik, de egyben „reményt és hitet is adnak a megmaradáshoz, erőt mindazon értékek megőrzéséhez és gyarapításához, amelyekkel Kolozsvár és Erdély történetéhez nemzetünk hozzájárult” – fogalmazott a miniszter.
Felidézte, hogy gyermekként sétált először édesapjával a temetőben, de csak későbbi látogatásai során értette meg igazán a Házsongárdi temető jelentőségét. Úgy vélte, mindenkinek, aki Kolozsváron jár, sétálnia kell egyet a sírkertben.
A miniszter köszönetét fejezte ki azoknak, akik elérték, hogy Kolozsvár határában magyarul is szerepeljen a város neve. Egyben szolidaritását fejezte ki Horváth Anna, a tisztségéről egy ügyészségi vizsgálat miatt lemondott kolozsvári alpolgármester és a megszűnés határára jutott marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium diákjai és tanárai iránt.
„Házsongárd sorsa jelképes, a sírkert felújításával, a síremlékek restaurálásával megmutatjuk, hogy a múlt mellett a jövő is fontos. (…) Lesz magyar jövő Kolozsváron, lesz magyar jövő Erdélyben!” – zárta beszédét a miniszter.
Az 1790 és 1847 között élt Gaetano Biasini alakját és korát Gaál György helytörténész, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke idézte fel. Elmondta, hogy az 1818-ban Kolozsváron vívóiskolát nyitó olasz férfi gyorskocsijáratokat indított a városból. Az ő gyorskocsijain lehetett utazni Bukaresttől Budapestig. Ő építette fel Kolozsvár első európai színvonalú szállodáját, amelyben egykor Petőfi Sándor, Jókai Mór és Liszt Ferenc is megszállt.
Ő vezette be, hogy „halottas hintón” szállítsák az elhunytakat a temetőbe, és ő volt az egyik elindítója a Házsongárdi kriptaépítések sorozatának is.