Míg az előző, jobboldali-liberális varsói kormány beleegyezett abba, hogy az uniós kvótarendszer alapján engedélyezi mintegy hétezer migráns letelepedését Lengyelországban, a másfél évvel ezelőtt hatalomra került nemzeti-konzervatív vezetés – elsősorban biztonsági aggályokra hivatkozva – visszautasította befogadásukat.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos nemrég kötelezettségszegési eljárás megindítását helyezte kilátásba Magyarország és Lengyelország ellen, ha nem fogadnak be menekülteket Olaszországból és Görögországból. Andrzej Duda akkor azt mondta, Lengyelország nem egyezik bele, és kizártnak tartja, hogy területére kényszerrel telepítsenek olyan embereket, akik nem szándékoznak odamenni. „Ha az Európai Unió további nyomás alá helyez bennünket, nagyon fontos lesz meghallgatni az emberek véleményét” – nyilatkozta most csütörtökön.
A köztársasági elnök szerint a migránsok befogadásáról szóló népszavazást a 2019-es lengyel parlamenti választásokkal egy időben lehetne megtartani. Egy idén januárban készített felmérés szerint a megkérdezett lengyelek 52 százaléka mondta azt, hogy nem szívesen fogadna be menekülteket a háború sújtotta országokból. A válaszadók 40 százaléka pedig csak ideiglenes jelleggel tenné ezt.
A budapesti és a varsói kormányhoz hasonlóan a prágai vezetés sem fogad be több illegális bevándorlót a kötelezően előírt kvótából. Csehország eddig egytucatnyit fogadott be Görögországból a számára előírt 2691-ből, de Milan Chovanec belügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy a megromlott biztonsági helyzet miatt és amiatt, hogy az egész rendszer működésképtelen, a kormány leállítja a befogadást. Csehországban októberben választások lesznek.
A menekültek és más migránsok befogadásának az ügye népszerűtlen, különösen ami a muzulmán országokból érkezőket illeti – emlékeztet az MTI. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a kohéziós források megvonásával fenyegette meg Prágát.