Az osztrák állam tegnap hivatalos állásfoglalást küldött az Európai Bizottságnak, amelyben a paksi atomerőmű bővítési terveit az álláspontja szerint megengedhetetlen állami finanszírozás miatt is kifogásolja – írta a távirati iroda. Ausztria úgy látja, a projektben nem megtérülő technológia használatának támogatásáról van szó, amely a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet. – Nem jelenthető ki általánosságban az atomerőművi projektekről, hogy megtérülnek vagy sem, ezt nem a technológia, hanem számos egyéb tényező befolyásolja – mondta lapunknak Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. Hozzátette, ugyanígy nem állapítható meg egyértelműen, hogy a belső villamosenergia-piacot torzítja-e a beruházás.
Ismert, az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított novemberben Paks kapacitásfenntartását szolgáló beruházással kapcsolatban azért, hogy kiderítse, van-e állami támogatás a projektben, s ha igen, akkor az tiltottnak minősül-e. A vizsgálat részeként holnapig véleményezhetik a beruházásban nem érdekelt és a bizottsághoz sem kötődő harmadik felek a projektet. Az osztrák dokumentum szerint félő, a megújuló energiákat hasznosító megoldásokat kiszorítja az atomerőmű.
Ausztria általában a nukleárisenergia-termeléssel szemben lép fel, mert az nem része a fenntartható energiaellátásnak, és nem megtérülő módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek – olvasható az állásfoglalásban.
Az Európai Bizottsághoz a hónap elején eljuttatta állásfoglalását az európai nukleáris ipart képviselő Foratom nevű szervezet, valamint az Energiapolitika 2000 Társulat is. A hazai szervezet elnöke, Járosi Márton lapunknak úgy kommentálta az osztrák észrevételeket, hogy azok nem megalapozottak; a projekt nagyságrendjénél fogva nem érinti a tagállamok közötti versenyt, nem torzítja a piacot. Nem nyújt gazdasági előnyt, mivel ugyanazon feltételek mellett piaci befektető is finanszírozná a projektet. Az energiaellátás nemzetállami felelősség, annál is inkább, mert erre az EU nem vállal garanciát.
Paks városa, a környékbeli településeket tömörítő Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás és a Magyar Atomfórum Egyesület is levelet írt tegnap az Európai Bizottsághoz. Mindhárom dokumentum szorgalmazza, hogy Brüsszel tegye lehetővé a projekt zökkenőmentes haladását, mert az a térség lakossága, gazdasága és az ország közös érdeke. Süli János, Paks polgármestere szerint az önkormányzatok és a vállalkozások készülnek a projektre. A paksi atomerőmű üzembe helyezése óta nem károsította a környezetét, viszont a térség gazdaságára pozitív hatással van.
A közismerten több évtizede antinukleáris álláspontot képviselő osztrák állam a Paks II beruházással kapcsolatos álláspontjának benyújtása várható volt, hiszen korábban a brit atomerőművi projekt állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntés ellen pert indított – közölte a Miniszterelnökség. Mint hozzátették, az osztrák fél nem ismerte fel, hogy Paks II esetében ez az érvelés nem alkalmazható, hiszen az állami támogatás meglétét az Európai Bizottság csaknem kétéves egyeztetés során sem azonosította. A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Paks II beruházás nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás. Ezt a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette.
Idáig jutott Faymann, mindenkit kitoloncolna