A mi József Attilánk még úgy üdvözölte a germán írófejedelmet, Thomas Mannt, hogy „az igazat mondd, ne csak a valódit” – ugyan, hol vagyunk már ettől? Már a valódi sem érdekes – hogy az igazságról szó se essék…
Igazságtalan volna persze csupán német jellemvonásként lefesteni a permanens hírhamisítást: a nagy tengerentúli testvér, az Egyesült Államok egyik tévécsatornája például épp a minap bukott le azon a stiklin, hogy orosz bombázók vágóképeivel illusztrálta azt a derék amerikai haditettet, milyen kérlelhetetlenül megbombázzák az Iszlám Államot. Kétségkívül így, virtuálisan nem olyan veszélyes bombázgatni Törökország határai mentén, mint három dimenzióban, mert szigorú félholdas NATO-fegyvertársaink könnyen leszedhetnék őket is, ha óvatlanul megsértenék a légterüket. Putyin megtette a kötelességét, megvan a vágókép – az pedig, hogy a trükk Ulfkotte tolláért kiált, nyilván afféle közép-européer értelmiségi nyavalygás. Iraknak sem voltak tömegpusztító fegyverei, az olajban fürdőző madár is három évvel korábbi archív felvétel volt, Dustin Hoffmann is stúdióban forgatva robbantotta ki a fiktív albán forradalmat – mégis megy tovább minden a maga útján: a szabadság őrlángjai fennen lobognak.
Nos, úgy látszik, kedélyes sógoraink, az osztrákok is felzárkóztak a németekhez a tények önkényes, ideológiavezérelt átcsoportosításának dolgában. Az ellenzéki sajtóban (amely virtustáncot jár a meglehetősen gusztustalanul politizáló, ám saját magát a sajtószabadság utolsó hazai bástyájának beállító RTL Klub parlamenti kitiltása miatt) nem vert túl nagy habot a hír, hogy az osztrák sajtó csúnyán meghamisította a bicskei vasútállomáson történt szeptember elsejei eseményeket. A hamisítást nem én állapítottam meg, hanem maga az osztrák sajtótanács (Österreichischer Presserat), mondván, hamis benyomást keltettek a bicskei vasútállomásnál készült fotók képaláírásaival. A tendenciózus beállítást – miszerint a gaz magyar rendőrök és az érzéketlen orbáni állam szegény migránsokat a sínekre lökdösi, éppen csak a vonat nem közeledik fékezés nélkül – olyan remek fénykép nyomatékosítja, amely minden fotós álma: a sínek távlatilag a végtelenbe, nyilván a szabad, wilkommenkulturált Ausztriába és Németországba tartanak, a rendőr taszító (?) keze épp derékszöget zár be a szabadság vektorával, a sínek között a migráns férfi fejkendős asszonyt, az meg a kisbabáját szorongatja. A migráns férfi szája ordításra tátva: nyilván a nyugati megmenekülésért kiált, egyúttal a barbár, terrorisztikus magyar karhatalmi gyakorlat ellen tiltakozik ily harsányan. A kísérőszöveg szerint a lelketlen magyar rendőrség a menekülteket akaratuk ellenére befogadótáborba akarja vinni, a Reuters pedig azt is tudni véli, hogy a képen látható személyek mind meg akartak szökni Bicskéről, ami talán még a romos Szíriánál is rosszabb hely.
Az ordas hazugságot az a sajnálatos körülmény leplezte le, hogy az állóképet követően bő száz éve feltalálták a mozgóképet is. A videofelvétel ugyanis bizonyította, hogy a férfi szándékosan rántotta magával a nőt és a gyermeket, a rendőr pedig csak segíteni akart. A fotogén hármast a sógorok (nem hatóság, csupán önszerveződő testület) nem minősítették, csupán saját szerkesztőiket feddték meg a sugalmazott rágalmazásért. Jogkövetkezmény tehát nincsen, a magyar országimázs szétbarmolása miatt mehetünk az összeurópai sóhivatalba.
A magyar szomszédot lenácizó osztrák államfő, aki szárnyas kapukra nyelvújította a kerítést, természetesen nem sietett megszólalni az ügyben. A német kancellár asszony sem reagált az ARD Aktuell főszerkesztőjének beismerésére, hogy a menekültválság tálalásában „fogták ceruzájukat”. Az európai média sem rohan beszámolni arról a több száz németországi gyújtogatásról, midőn valóságos és potenciális menekültszállások válnak a lángok martalékául. A röszkei könnygáz vezető hír volt, ám az, hogy a röszkei migráns rendbontók „kölcsönvették” akciójukhoz mások gyerekét, hogy hamarabb eljussanak Franciaországba öldökölni, nem éri el az ingerküszöböt. Vajon ki vásárolhatta meg őket?