A tanácskozásra érkező miniszterek közül többen a szolidaritás és a felelősség kettősét hangsúlyozták a sajtónak, kiemelve, hogy meg kell állapodni 120 ezer menekült elosztásáról a tagállamok között, ugyanakkor az ezt szolgáló hot spotok felállítását, a külső határok ellenőrzését és az elutasított menedékkérők, a gazdasági migránsok hazajuttatását is biztosítani kell.
Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times értesülése szerint egy éven belül döntenek.
Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter humánus és felelős megoldásról beszélt, rámutatva, hogy mielőbb meg kell kezdeni a menekültek áttelepítését, ugyanakkor jelentősen meg kell erősíteni az EU határrendészeti ügynökségét, a Frontexet, emellett pedig azok visszajuttatását is fel kell gyorsítani, akikről kiderül, hogy nem jogosultak menekültstátusra.
Emellett a baloldali francia kormány tárcavezetője arról is beszélt, hogy növelni kell az ENSZ-nek juttatott támogatásokat, hogy az emberáradat utánpótlása megszűnjön.
„Felelőtlenség lenne azt az üzenetet küldeni, hogy mindenkit azonnal be tudunk fogadni” – húzta alá a francia miniszter.
A tanácskozáson elnöklő luxemburgi tárcavezető, Jean Asselborn mindössze annyit mondott érkezéskor az újságíróknak, hogy a luxemburgi elnökség kiegyensúlyozott javaslatot készített, amelynek alapján szerinte konszenzusra lehet jutni, és mind a 28 államnak megvan a maga felelőssége.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter elmondta, hogy hazája kész a kompromisszumra, és reméli, hogy ez a többi tagállamra is igaz. A konzervatív politikus úgy vélte, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy azt az üzenetet küldje, hogy nem képes megoldást találni.
De Maiziere kitért ugyanakkor arra is, hogy ha a menekültek elosztásáról sikerül is megállapodni, az is csak egy építőeleme a válság megoldásának.
„Nem csak azokat kell elosztani, akik itt vannak, hanem annak is elejét kell venni, hogy többen jöjjenek” – magyarázta a politikus, aki szintén a hot spotok mielőbbi felállítását és a gazdasági migránsok hazaküldését szorgalmazta.
Theresa May brit belügyminiszter ismételten hangsúlyozta, hogy hazája nem vesz részt a menekültek elosztásában, de az unión kívülről, menekülttáborokból fogadnak be menekülteket, ahogy azt korábban a brit kormány bejelentette. Ezzel May szerint a legkiszolgáltatottabbakon segítenek, megkímélve embereket attól, hogy akár az életük kockáztatásával útra keljenek Európa felé.
A konzervatív brit kormány belügyminisztere úgy vélte, hogy az EU-nak szélesebb hatókörű intézkedésekben kell gondolkodnia. A brit politikus világossá tette, hogy azokat az illegális gazdasági bevándorlókat, akiknek nincs joguk az Európai Unióban tartózkodni, vissza kell küldeni, akik pedig a határokhoz érkeznek, azokkal megfelelően kell foglalkozni, s mindenkitől ujjlenyomatot kell venni.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos létfontosságúnak nevezte a migrációs válság kérdését Európa számára. A görög politikus szerint ez most annak a próbája, hogy Európa képes-e hatékonyan és egységesen fellépni.
„Itt az ideje hogy mindenki megmutassa, mennyire gondolja komolyan, amikor szolidaritásról és felelősségről beszél” – húzta alá Avramopulosz.