Kiugró mértékben, több mint 38 százalékkal haladta meg az építőipari termelés októberben az előző év azonos időszakáét, az év tíz hónapját nézve pedig 28 százalékos a fellendülés a statisztikai hivatal pénteken közzétett jelentése szerint. Mindkét építményfőcsoportban nőtt a termelés, az épületeké 27 százalékkal, az egyéb építményeké pedig csaknem 52 százalékkal. Előbbi csoport növekménye főként az ipari létesítményeknek, lakó-, iroda- és oktatási épületeknek tulajdonítható, utóbbi eredmény pedig főként gyorsforgalmi utak kialakításának és vasútfelújítási munkáknak köszönhető.
– Az ágazat tovább erősödik, ezt mutatja, hogy az épületek szerződésállománya októberben 113 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, a kedvező folyamatokat a családi otthonteremtési kedvezmény és a kedvezményes lakásáfa is támogatja – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, kiemelve, hogy az építőipar bővülése tartós és egészséges szerkezetben zajlik.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy a csok már tavaly is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek száma két és félszeresére, csaknem 32 ezerre emelkedjen. A várakozásoknak megfelelően az intézkedés hatása idén is megjelenik az adatokban, az első három negyedévben a lakásépítési engedélyek száma csaknem 33 százalékkal emelkedett, az újonnan épített lakások száma pedig a felével bővült. Varga Mihály kiemelte, hogy az ágazat teljesítménye 2010-hez képest is jelentősen, 23,5 százalékkal nőtt.
A várakozásokat jelentősen felülmúlónak nevezte a friss adatokat Horváth András, a Takarékbank elemzője, aki az év egészére 28 százalék körüli növekedést vár. A fellendülésben érdemi kockázatot csak a szakemberhiány jelenthet, ami elsősorban a béremelési versenyben részt venni kevésbé tudó mikrovállalkozásokat érinti. A legfrissebb munkaerőpiaci statisztikák azonban nem feltétlenül igazolják ezt. – Van tere a növekedésnek, és a létszámbővülés alapján a vállalkozások láthatóan meg is tudnak felelni az igényeknek a hazai munkaerőpiacról, illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb számban hazatérő szakemberek alkalmazásával – mutatott rá Horváth András.
– Továbbra is az alacsony bázis és a kiugró építési kedv hajtja az ágazatot. A friss adatokból egyértelműen látszik, hogy az épületépítéseknél elért növekedésben fontos szerepet játszanak a lakásépítések. Ráadásul már érzékelhető annak a hatása is, hogy a válság óta 2017-ben indult a legtöbb kereskedelmi ingatlan és iroda fejlesztése – közölte Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A kedvező adatokat produkáló ágazat helyzetén Balogh László szerint az is javíthat, hogy 20 milliárd forint pályázati forrás nyílik meg az ágazat szereplőinek, amiből technológiai fejlesztéseket és kapacitásbővítést hajthatnak végre. Ezzel új utakra léphet a munkaerőhiánnyal sújtott szektor, mivel nőhet a hatékonyság és a termelékenység.
Tatár Tibor, a Futureal Development Holding vezetője szerint az épületek építéséről szóló adat még impozánsabb lehetne, ha nem fékezné az ágazatot a kivitelezői kapacitáshiány. Szerinte a munkaerőhiány látványos bérnövekedést eredményezett az ágazatban, emellett pedig az építőanyagok is jelentősen drágultak. Ezeknek a folyamatoknak továbbra sincs vége, így a szakember úgy látja, idén 25-30 százalékkal is nőhettek a kivitelezési költségek az előző évihez képest.