Már lehet pályázni a Startup Campus Berlin programban való részvételre, amivel egyes kiemelt iparágakban juthatnak fontos nemzetközi tapasztalatokhoz, adott esetben konkrét üzleti lehetőségekhez hazai innovatív cégek – jelentették be a héten a kezdeményezés szervezői. A Startup Campus Berlin programot az Enterprise Hungary indítja azzal a céllal, hogy a magyar és kelet-közép-európai startup vállalkozások számára bemutatkozási, kapcsolatépítési és befektetésszerzési lehetőséget biztosítson, melyen keresztül elősegítse a forrásbevonást és a globális piacra lépést.
Mint azt Galla Zoltán, a program vezetője elmondta, a kezdeményezés alapja, hogy Budapesthez hasonlóan Berlin is jó terület az innovatív kis cégeknek – nyilván a léptékek eltérnek –, logikusnak tűnt a két várost ezen a téren összekapcsolni. Olyan területekre koncentrál a program, ahol a magyar cégek is jobb eséllyel tudnak partnereket találni. Németországban ez jelenleg hét kiemelt területet jelent, ezek a digitális egészségügy, az élelmiszer-ellátás, a megújuló energia, az elektronikus kereskedelem, a pénzügyi informatika, a lézeres fejlesztéseket is magában foglaló fénytani innováció, valamint a közlekedés és a szállítmányozás.
Az egyes iparágak köré szerveződő berlini tanulmányutak közül az első témája a digitális egészségügy, indulás október elején lesz, erre szeptember 4-ig lehet jelentkezni. Ezt követik majd sorban a további túrák. Kovács Zsolt, a kezdeményezés mögött álló Enterprise Hungary ügyvezetője elmondta, jelenleg Magyarország és a kelet-európai térség startupvilága alig ismert nyugaton. A legfontosabb benyomás, hogy sok itt a tehetség és a jó ötlet, de az üzleti részben nagyon le vagyunk maradva. A berlini program egyik fő eleme, hogy a helyi diplomáciai testületekkel és az esetleges érintettekkel már jóval korábban felvették a kapcsolatot a szervezők, ezzel is előnyösebb helyzethez juttatva a hazai sikeres pályázókat.
Ezenkívül a kiválasztott startupok indulás előtt képzést is kapnak arról, mit és hogyan kell előadni és eladni a saját cégükről, hogy az felkelthesse egy befektető figyelmét. Galla megjegyezte, sok hazai startup tudott már sikeresen hozzájutni kockázatitőke-befektetéshez itthon, azonban ugyanez Németországban máshogy működik. Ezért fontos, hogy ha hozzájut a lehetőséghez, és a rengeteg kis cég közül pont az övé kap néhány percet, hogy bemutatkozhasson egy lehetséges befektetőnek, annak eredménye is legyen. A kiválasztott cégeknek maguknak kell fedezniük a Berlinbe való kijutást, illetve az ellátást és a szállást, a szervezést viszont megoldják helyettük.
Kovács kiemelte, kedvező a hazai startupokra nézve, hogy most már számos állami forrás, például a berlini kezdeményezésre is nyitott állami hátterű Hiventures is finanszírozási lehetőséget biztosít. Ez a pénzen túl az adott vállalat megítélését is javítja, egy külföldi szereplő is szívesebben támogat egy olyan startupot, ami elmondhatja magáról, hogy meggyőzött már más befektetőket is. Hozzátette azonban azt is, hogy szemben például Berlinnel, Magyarországon az állam szerepvállalása sok szempontból kényszer is, mivel nagyon korlátozottan van jelen a startupok finanszírozásában a magántőke, kevés az úgynevezett angyal befektető, ami a nyugati államokban pusztán üzleti megfontolásokból is teljesen bevett gyakorlat.