Az EU bizottsága nyilvánosságra hozta az úgynevezett téli gazdasági előrejelzését, amely az előző, őszi előrejelzéshez képest javuló gazdasági növekedést valószínűsít: az EU egészére a 2017–2019-es időszakban a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalék fölötti bővülését vetít előre.
Az adatok kiemelkedően jók, amihez régiónk teljesítménye az EU-s átlagoknál jóval magasabb, 4 százalék körüli értékével jelentős mértékben járul hozzá. Azonban arra feltétlenül érdemes felfigyelni, hogy 2019-től az EU-s átlagos növekedési értékek és régiónk növekedési adatai esetén egyaránt mérséklődő gazdasági növekedéssel számol a tanulmány.
Ennek többféle oka is van. Először is az egész EU-ban, de különösen régiónkban jelentős bérnövekedés következett be az elmúlt években. Ez ösztönzőleg hatott a fogyasztásra és a beruházásokra. A kedvezőbbre forduló világgazdasági folyamatok miatti javuló üzleti bizalom együtt járt az új munkahelyek létrehozásával, ami csökkentette a munkanélküliséget, és szintén hozzájárult a fogyasztás bővüléséhez.
Végül az állami rásegítés: az állami kiadások növelése, az államok ipartámogató lépései, a központi bankok által a gazdaságba pumpált olcsó hitelek, továbbá az alacsonyan tartott infláció együttesen jelentősen járultak hozzá az egész EU-ban ahhoz, hogy a gazdaság visszalendüljön a válság előtti állapotba.
Egyben az a várakozás is megerősödött, hogy a magukra talált gazdaságok a különböző, tipikusan állami, nem piaci ösztönző eszközök visszavonása után már saját erőből is képesek lendületben maradni. Azonban ezt a folyamatot veszélyeztethetik a továbbra is fennálló külső bizonytalanságok és belső gyengeségek.
A külső bizonytalanságot elsősorban a lassan rendeződő brit kiválás, a kínai gazdaság lassuló növekedése és az USA új, a költségvetési hiány esetleges megugrásával járó gazdaságpolitikája okozza.
A belső gyengeségek között említhetjük meg a továbbra is gyengélkedő görög gazdaságot, a szerkezeti gondokkal küzdő olasz és francia gazdaság miatti bizonytalanságot, a német autóipart továbbra is sújtó dízelbotrányokat. És természetesen a migráció okozta bizonytalanságot, valamint a növekvő állami költségeket.
Természetesen nem segíti a gazdasági gondok megoldását az EU irányítási válsága, a német nagykoalíció eredményes működésével kapcsolatos kétségek, a nem csökkenő bürokrácia és az EU-vezetés egyre agresszívebb centralizációs törekvései.
Ezek az EU működését gátló problémák ráadásul egy gyors technológiai változási folyamat közepette elveszik az energiát attól, hogy a digitalizációs folyamatba az EU valamennyi országa a lehető leggyorsabban és legsikeresebben tudjon bekapcsolódni. A megoldatlan kormányzási gondok, a lassúság, a bürokrácia ugyanis gátolja az innovatív megoldások gyors megtalálását és alkalmazását.
De gátolja az innovációt az is, hogy az elhúzódó válság miatt sok kiváló szakember hagyta el az EU-t, illetve hogy az egyes országokban még mindig magas munkanélküliség nem tette lehetővé a tudás és képesség szinten tartását. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy az EU ismét lemarad az innovációs versenyben.
Régiónk esetén a gazdasági teljesítmények jelentős megugrásához szinten hozzájárultak az állami rásegítő intézkedések: a béremelés, a fogyasztás- és beruházásösztönzés, továbbá a külföldi tőke betelepülését segítő állami kedvezmények.
Ezekhez hozzájárultak az EU-s pályázatok és a saját forrásra támaszkodó infrastrukturális, gépi és technológiai beruházások, amelyek megteremthetik a gazdaság szerkezeti megújulásával is együtt járó gazdasági bővülés alapjait.
Közben azonban régiónkban elfogyott a szakképzett munkaerő, és az általános tudásfrissítésben, a felnőttképzés és továbbképzés általánossá tételében nem sikerült előrelépnünk. Hazánk esetén ezen problémákat jelzi, hogy az exportbővülés, amely jelentős hatással van a gazdasági teljesítményre, lemaradóban van a növekvő fogyasztás és beruházás által fűtött importnövekedés mögött.
Ezt érzékelteti, hogy a 2017-es évben, bár végig pozitív maradt, de folyamatosan csökkent a külkereskedelmi egyenleg értéke 2016-hoz képest. Az export eredményessége függ az országban működő cégek exportteljesítményétől, amit pedig jelentős mértékben határoznak meg a külpiaci lehetőségek, ezen belül az EU gazdasági helyzetének alakulása, mivel kereskedelmünk döntő arányban az EU-n belül zajlik.
De függ a keleti és déli nyitás sikerétől, illetve attól is, hogy a külföldi nagy cégek mellett mennyire képesek a magyar tulajdonú cégek megfelelő tudás- és innovációtartalmú termékek és szolgáltatások előállítására, ezek színvonalas, korszerű piaci munkával történő külpiacra vitelére.
A sikeres export a további gazdasági eredményesség egyik fontos feltétele. A külső körülményeket megváltoztatni nem tudjuk, ezért ahhoz, hogy az EU téli előrejelzésében vázolt gazdasági lassulás ne következzék be, belső erőforrásaink mozgósítására van szükség, hiszen az állami rásegítés sem tarthat örökké, és a további munkaerő-bevonást gátolja az új, friss és nagy tudású munkaerő hiánya.
A megoldás a termelékenység és a hatékonyság jelentős növelése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy takarékosabban kell bánni a rendelkezésre álló pénzzel, idővel, tudással. Javítani kell a vezetési, szervezési, szervezettségi színvonalat, le kell építeni a bürokráciát, teret kell adni az új kezdeményezéseknek, hangsúlyozottan kell erősíteni a bizalmi szintet.
Ezzel együtt a hazai vállalati szektor vállalkozási és innovációs tevékenysége elől el kell hárítani valamennyi akadályt, és létre kell hozni egy olyan továbbképző hálózatot, amely ezeket a gazdasági szereplőket felvértezi a legújabb menedzsmentismeretekkel. Ennek a vállalkozói szektornak a megerősítése segítené a külföldi tőkétől való függés enyhülését és egyben a gazdasági szerkezet megújulását is.
Ugyanis ki kell azt is mondanunk, hogy a jelenlegi gazdasági szerkezet, amelyben a gazdaság méretéhez képest túlzottan nagy arányt képviselnek egyes ágazatok, maga is a fejlődés, a megújulás, a további gazdasági növekedés gátja lehet.
Valószínűleg ez is oka lehet annak, hogy 2018 utánra Magyarország esetén is csökkenő gazdasági növekedést jósolt az EU tanulmánya. Azonban egyetlen előrejelzés sem kőbe vésett igazság, aminek biztosan meg kell történnie. Gazdasági szerkezetünk korszerűsítése saját gazdaságpolitikánk függvénye, éppen úgy, mint az, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat mire fordítjuk, hogyan hasznosítjuk.
A magyar gazdaság eredményessége a jövőben elsősorban a gyors technológiai haladásba való bekapcsolódást segítő, hatékonyan és takarékosan megvalósított beruházásoktól, a vállalkozó szellem, a magyar tulajdonú gazdasági szereplők, közöttük is nagy hangsúllyal a mozgékony kisvállalkozások megerősödésétől és kevésbé az államilag támogatott külföldi tőkebefektetésektől függ.
Egy ilyen kiegyensúlyozott, a külső lehetőségekkel élni tudó és akaró, valamint a belső energiákat jól hasznosító fejlődés egyben segítené a területi egyenlőtlenségek mérséklődését, azt, hogy a kevésbé fejlett régiókban lakók a szülőföldjükön maradva is boldogulhassanak.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár