Észak-Korea többé nem jelent nukleáris fenyegetést – összegezte tömören a keddi amerikai–észak-koreai csúcstalálkozó eredményét Donald Trump a Twitteren.
Az amerikai elnök úgy fogalmazott: „mindenki sokkal nagyobb biztonságban érezheti magát most, mint amikor átvettem a hivatalomat”. Miközben a washingtoni kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az amerikai elnököt a világbéke elhozójaként tüntesse fel, a nemzetközi közösségben számos megválaszolatlan kérdés maradt a szingapúri találkozóval kapcsolatban.
Konkrétumok ugyanis nem derültek ki arra vonatkozóan, milyen módon és mikor megy végbe a Koreai-félsziget teljes és visszafordíthatatlan atommentesítése. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is csak annyit mondott tegnap, reméli, hogy az atommentesítés legnagyobb része 2020-ig megtörténik. A témában jártas elemzők úgy értékelik, Kim Dzsong Un okosan kihasználta Donald Trump azon vágyát, hogy a békét elhozó amerikai elnökként akar bevonulni a történelembe, aki viszont cserébe nem kapott semmit, csupán hangzatos ígéreteket, amire már volt példa.
Erre emlékeztetett Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter is, aki azt mondta: attól a pillanattól kezdve, hogy az az Észak-Korea, amely a világbékét fenyegeti, egy csúcstalálkozó alatt arról dönt, hogy elindítja az atommentesítést, nagyon jó. De most ezt ellenőrizni kell, meg is kell valósítani. A francia diplomácia vezetője hozzátette: a múltban voltak már hasonló ígéretek Kim Dzsong Un apja részéről az atommentesítésre, de az soha nem valósult meg.
Japán szintén egy kiindulópontként tekint a találkozóra, Abe Sindzó miniszterelnök ugyanis utalt rá, hogy a Koreai-félsziget atommentesítésének körülményeit és forgatókönyvét részletesen meg kell tervezni.
Abe ráadásul az észak-koreai enyhülés hatására ismét napirendre tűzte azon ígéretét, miszerint megoldja a Phenjan által évtizedekkel ezelőtt, hírszerzési céllal elrabolt japán állampolgárok ügyét, ami a tájékoztatás szerint szintén felmerült Trump és Kim találkozóján.