Egyre több külföldi és hazai vélemény hangzik el azzal kapcsolatban, hogy lendítene-e a munkaerőpiacon s egyben a gazdasági viszonyokon a tömegével érkező migránsok befogadása és letelepedése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a honi kis- és közepes vállalkozások szemszögéből értékelve a helyzetet a Magyar Idők érdeklődésére elmondta: általánosságban véve minden állam profitálhat abból, ha képzett munkaerő szeretne határain belül megtelepedni. – A mostani folyamat bizonyos tényezői ugyanakkor számottevő feszültséghez vezethetnek – figyelmeztetett Parragh László. – Elsőként is nyilvánvaló – kezdte –, hogy a nyelvtudás hiánya miatt nehézségekkel kell szembenézniük azoknak az Ázsiából, Afrikából érkező személyeknek, akik a magyar munkaerőpiacon kívánnak boldogulni. A nyelvi hiányosságok ugyan rövid időn belül pótolhatók, a kulturális, a vallási, a világnézetbeli különbségek viszont már hosszabb távon is kihívást jelenthetnek. – A nagyobb időtáv ugyanakkor nem minden esetben kerülne szóba – jegyezte meg Parragh László.
Mivel Magyarország az unió tagja, így az idehaza a szükséges képzéseken áteső, álláshoz és gyakorlathoz jutó személyek utóbb könnyedén Nyugaton köthetnének ki. Esetükben nem érvényesülne semmilyen megtartóerő, az érintettek bizonyára már csak a kulturális, a származási okok miatt sem eresztenének nálunk gyökeret. Kérdéseink nyomán a kamara vezetője a migránshelyzet magyar gazdaságra gyakorolt mostani és lehetséges későbbi hatásairól is említést tett. Mint elmondta, a válságszerű viszonyok már most is komoly terhet rónak egyes hazai ágazatokra. A közúti és a vasúti áruszállításnál fennakadások lehetnek, miként káros jelek a turizmusban is felbukkanhatnak. Parragh László szerint a migránshelyzet nyomán a későbbiekben akár nagyobb problémákkal is szembekerülhet a magyar gazdaság. Az esetleges közúti lezárások, a késő szállítmányok miatt egy-egy gyárban alkatrészhiány léphet fel, a déli megyékben a mezőgazdaság szenvedhet hátrányt, rosszabb esetben pedig idővel a kiskereskedelem is a kárvallottak közé kerülhet. – Ha a válsághelyzet a jelenlegi formájában elhúzódik, több fogyasztó is úgy vélheti, hogy hasznosabb a pénzét félretenni – magyarázta a kamara elnöke –, ez pedig a bolti forgalom mérséklődéséhez vezethet el.
– Nem éri meg a menekülthullám tagjaival feltölteni az európai munkaerőpiacot, ehelyett inkább a kontinens déli országainak állástalan fiataljait kellene helyzetbe hozni – erről már a Századvég Alapítvány vezető elemzője beszélt tegnap a köztévé reggeli műsorában. Lánczi Tamás szerint az érkezők 80-90 százaléka csak az általános iskolát végezte el, ráadásul olyan államokban, ahol – az akár évtizedes polgárháború miatt – nincs mód a megfelelő képzettség megszerzésére. Az elemző elképzelhetőnek nevezte, hogy Németország megpróbálja majd kimazsolázni az érkezők közül a használható munkaerőt, a többiek gondját pedig – ez esetben – a külföldiek számára kevésbé vonzó államok viselhetnék.
A szakmai vélemények mellett felidézhető a nemzetgazdasági miniszter napokban tett nyilatkozata is. Varga Mihály a munkaerőpiac és a migráció összefüggéséről szólva úgy fogalmazott: rá kellene ébredni, hogy nem pont az a munkaerő akar bevándorolni, akit mi szeretnénk. Mint rámutatott, sokszor a migránsok regisztrációjakor derül ki, hogy egy részük analfabéta, vagy a sajátján kívül semmilyen más nyelvet nem beszél. Így fennáll a veszélye annak, hogy a befogadó ország nem munkaerőhöz jut, csupán a szociális többletkiadásai emelkednek meg, mégpedig hosszú időre. A tárcavezető szerint a honi gazdaság igényeit inkább a magyar munkaerő-tartalékból kell fedezni. A szakképzés gazdasági szükségletekhez igazítása ezért is lényeges szempont.