Először lemondták, majd mégis vállalták fő kampányprogrampontjaik tegnapra meghirdetett ismertetését a német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetői. Az immár Martin Schulz kancellárjelölt vezette balközép párt – ahogy a német sajtó írja – „csúcselvtársai” azt a koncepciót készültek bemutatni, amelyet aztán az SPD júniusi, dortmundi pártkongresszusa megvitat a szeptemberi Bundestag-választásokra készülve. Még vasárnap azzal indokolták a halasztást: „A pontosság előbbre való a gyorsaságnál.”
Annyi bizonyos: a német balközép egyre jobban szembesül azzal, hogy elmúlt a „Schulz-hatás”, vagyis az Európai Parlament előző elnökének a berlini nagypolitikába való átnyergelése a kezdeti népszerűség-emelkedés után már nem segít a szocdemeken. Ezt a tavaszi három tartományi választás – Saar-vidék, Schleswig-Holstein, Észak-Rajna–Vesztfália – is megmutatta. Ezeken a CDU rendre megelőzte az SPD-t. Február elején a németek 46 százaléka még a szociáldemokrata politikust választotta volna szövetségi kormányfőnek Angela Merkel kancellárral (képünkön) szemben (40 százalék), most azonban 53:29 az arány a negyedik mandátumára készülő Merkel javára. A pártok versenyében a kereszténydemokrata-keresztényszocialista CDU/CSU előnye 38:26 az SPD-vel szemben, míg a baloldali radikális Die Linke 9, a nacionalista Alternatíva Németországnak (AfD) 8, a Zöldek és a liberális FDP pedig 7-7 százalékra számíthat a Bundestag-választásokon. A parlamentbe való bejutás küszöbe 5 százalék.
Egy előző felmérés szerint új fejleménynek számít, hogy immár többen támogatják a 2009–2013 közötti jobbközép–liberális koalíció felújításának gondolatát, mint a jelenlegi nagykoalíció folytatását. A németek 43 százaléka üdvözölné, ha a szeptemberi választás után CDU/CSU–FDP-kormány alakulna, míg 39 százalék lenne elégedett egy újabb nagykoalícióval, azaz CDU/CSU–SPD-kormánnyal. A többpárti kabinetre egy, a szociáldemokratákat mellőző variáció az úgynevezett Jamaica-koalíció – az amerikai ország zászlajának színei alapján –, amelyben a CDU/CSU és az FDP mellett a Zöldek vennének részt. Mindez persze függ a végső mandátumarányoktól is; az egyetlen koalícióképtelen pártnak az AfD tűnik.