„Elindulok, mert nem akarom, hogy Franciaország újraélje a 2002-es megrázkódtatást a szélsőjobboldallal a második fordulóban” – mondta hétfőn a miniszterelnök arra a választásra utalva, melynek utolsó fordulójába a jobboldali jelölt mellett a szélsőjobboldali vezető, Jean-Marie Le Pen jutott be. Jelenleg ugyanis a közvélemény-kutatások azt mutatják: az elnökválasztás első fordulójában az első két helyen Francois Fillon, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje és a szélsőjobboldaliként emlegetett Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke végezne. A francia baloldal ugyanis jelentősen széttöredezett, bármely szocialista jelölt legfeljebb az ötödik helyet tudná megszerezni az első fordulóban, jelezte a francia sajtó.
A népszerűtlen szocialista államfő, Francois Hollande múlt héten jelentette be, hogy nem indul az elnökválasztáson. „Tisztában vagyok azzal, milyen kockázatokkal járna egy olyan jelöltség, amely nem lenne képes megfelelő támogatásra találni” – magyarázta akkor beszédében Hollande. Manuel Valls abban bízik, hogy indulásával meg tudja teremteni a szocialisták egységét és annak esélyét, hogy továbbra is szocialista legyen az államfő. A miniszterelnök első körben a többi baloldali jelölttel fog megküzdeni, s amennyiben győztesként kerül ki, 2017. április 23-án indul majd az elnökválasztás első fordulóján. A Harris Interactive közvélemény-kutató intézet felmérése szerint azonban Valls, bár a januári baloldali előválasztás esélyese, az elnökválasztáson viszont nincs esélye bejutni a második fordulóba.
Az államfő addig is Bernard Cazeneuve eddigi belügyminisztert nevezte ki új kormányfőnek. „Erős egyéniség, és van tapasztalata az államügyek terén, jártas a biztonsági és terrorizmusellenes kérdésekben” – mondta az 53 éves új miniszterelnökről egy meg nem nevezett forrás az Elysée-palotából. Az utóbbi nem mellékes olyan időszakban, amikor Franciaországban rendkívüli állapot van a terrorveszély miatt. Hollande a belügyi tárca élére Bruno Le Roux-t, a Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetőjét nevezte ki.
Franciaországnak valódi strukturális reformokra van szüksége, méghozzá sürgősen – vélekednek francia gazdasági vezetők a The Local lap helyi kiadása szerint. A szakemberek kiemelték: Franciaország szempontjából a jövő évi elnökválasztáson sokkal inkább a gazdasági kérdések a sorsdöntők, mintsem az identitás vagy a vallás, amelyek jelenleg a közbeszédet dominálják. Egy középvállalkozások érdekeit képviselő szervezet, a METI elnöke szerint Franciaország az utóbbi harminc évben megakadt, és a vállalkozások nem versenyképesek nemzetközi szinten. A magas munkáltatói hozzájárulások és a nehézkes bürokrácia miatt a francia cégek veszítésre állnak. „Harminc évvel ezelőtt elvesztettük az irányítást a saját sorsunk felett.
Most vészhelyzet állt elő” – mondta Alexandre Montay. A szakemberek szerint míg a legtöbb országban a vállalkozásokat stratégiai eszköznek tartják, amelyek elengedhetetlen a munkahelyteremtés, és a jólét érdekében Franciaország ezeket a nemzeti szolidaritás kellékeként kezeli.
Az országban jelenleg tízszázalékos a munkanélküliség és minimális a gazdasági növekedés. A munkaerőpiac teljesen blokkolva van, mert a vállalkozások nem mernek új embereket felvenni. „Minden rendkívül bonyolult. A szabályozás, a magas adók, és a bürokrácia visszatart minket” – fogalmazott Francois Asselin, a kis- és középvállalkozásokat képviselő CGPME szervezet elnöke. A szakember kiemelte: „az utóbbi években túl gyakran ígérgettek nekünk reformokat. Ez az elnökválasztás vízválasztó lesz számunkra.”
Jobboldali rivalizálás
Bár a világ a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltjétől, Marine Le Pentől fél, a jobboldali Francois Fillon elszívhatja előle a levegőt, ugyanis hasonlóan elkötelezett a katolikus hit, a francia nyelv és identitás, valamint a család értékei mellett. Felvenné emellett a harcot a radikális iszlámmal és a fundamentalizmussal, valamint megfosztaná az Irakból és Szíriából visszatérő dzsihadistákat a francia állampolgárságuktól. Ugyanakkor komoly gazdasági csomaggal is készül: 39 órásra emelné a 35 órás munkahetet, 65 évre emelné fel a nyugdíjkorhatárt, viszont adócsökkentést ígért a vállalatoknak.