A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szellemitulajdon-védelmi hivatalának a témában legutóbb idén áprilisban kiadott jelentése szerint 2013-ban csaknem 18 ezer milliárd dollárt tett ki a globális kereskedelem értéke, s ebből ugyanabban az évben 461 milliárd dollár jutott hamisított márkás termékek importjára – ez az összeg nagyjából Ausztria bruttó hazai termékével (GDP) egyenlő. Európai uniós szinten ez azt jelenti, hogy a blokk határain kívülről származó áru öt százaléka (85 milliárd euró értékben) nem eredeti, ezek többsége a fejlődő világból származik, Kínával az élen.
A szervezet jelentése közel félmillió, a vámhatóságok által 2011 és 2013 között világszerte lefoglalt árucikk elemzése alapján készült. Az OECD megelőző, 2008-as tanulmánya még 200 milliárd dollárra, azaz a világkereskedelem 1,9 százalékára becsülte a hamisított termékek forgalmát. A jelenlegi dokumentumból kiderül, hogy a probléma nem csupán a nagyvállalatokat és a világmárkákat érinti, kárvallottja minden olyan brand, amelyben bíznak az emberek.
Ha a termékhamisítás kerül szóba, a legtöbb embernek a Louis Vuitton vagy a Gucci luxustáskáinak vagy a Rolex luxuskaróráinak az utánzata jut eszébe. A célba vett termékkör azonban ennél sokkal szélesebb, a táskától az órán, a parfümön, az alkatrészeken át a gyógyszerig sok mindenre kiterjed. Kevéssé ismert, de még a banáncímkéket is hamisítják. Számos utánzat ráadásul veszélyes is: egy gyárinak feltüntetett autóalkatrész menet közben eltörhet, a gyógyszer az ellenkező hatást érheti el, a gyermekjáték mérgező anyagból készült, az orvosi mérőműszer nem a valódi adatokat adja vissza. 2011 és 2013 között a legtöbbször amerikai cégek áruit hamisították (20 százalék), ezt követte Olaszország 15, majd Franciaország és Svájc 12-12 százalékkal.
A japán és német vállalatok nyolc százaléka szembesült hamisítókkal. A vámhatóságok által lefoglalt termékek 62 százaléka közönséges postacsomagból került elő, ami az elektronikus kereskedelem növekvő közvetítő szerepére utal. A küldeményeket forgalmas kereskedelmi csomópontokon (Hongkong, Szingapúr) és szabadkereskedelmi övezeteken (például Egyesült Arab Emírségek) utaztatják át, de kedvelt útvonal vezet olyan országokon keresztül is, ahol lazák a vámszabályok, vagy széles körben elterjedt a bűnözés (Afganisztán, Szíria). A kereskedelmi útvonalak évente jelentősen változhatnak attól függően, hogy a hamisító bűnszervezetek hol találnak újabb gyenge pontot.
A legtöbb hamisított termék Kínából ömlik a világra, arányuk megközelíti a kétharmadot – ebben tehát a kelet-ázsiai birodalom fényévekkel vezet: a második helyet kivívó Törökország ugyanis mindössze 3,3 százalékot produkál az OECD szerint. A hamisítás legkedveltebb tárgyát a lábbelik képezik, ezeket követik az elektronikai eszközök, berendezések és a ruházati cikkek. Kedvenc márkák a Rolex, a Nike, a Ray-Ban és a Louis Vuitton. Egy Nike cipőutánzat ára öt és 200 dollár között mozog a piacon, a Ray-Ban napszemüvegekért 5-150 dollárt kell fizetni, a Louis Vuitton táskák pedig 5-1500 dollárt kóstálnak.
A legszélesebb sávban a Rolex-klónok ára ingadozott: öt és 20 ezer dollár között. Európában talán a divatipar a legsúlyosabban érintett terület, az országok közül pedig Olaszország, ahol 4,5 milliárd euró közvetlen kárt okoz a hamisítás. Az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) tavalyi jelentése szerint a divatcikkek éves 275 milliárd eurós teljes forgalmának mintegy 10 százalékát teszik ki a hamis termékek (ruhák, cipők és egyéb kiegészítők: sálak, nyakkendők, övek, kesztyűk stb.) az unióban.
Az ilyen termékeket előállító és forgalmazó szektorban 3,8 millióan dolgoznak, és összesen 647 ezer vállalkozás található; a cégek közel fele Olaszországban működik. A nemzetközi bűnbandák által irányított termelés és értékesítés évente mintegy 43,3 milliárd euró kárt okoz a közösség gazdaságának, és körülbelül 518 ezer munkahely megszűnéséért felelős. Az OHIM becslése szerint a 28 EU-s tagállam csak a divattermékek hamisítása miatt nyolcmilliárd euró adó- és járulékbevételtől esik el, hiszen a hamis termékeket forgalmazók nem fizetik meg ezeket a tételeket.
Magyarország – Kelet-Európa néhány más országával együtt – is vastagon benne van a hamisított luxustermékek forgalmában, például hazánkban a kézitáskák és bőröndök forgalmának több mint egynegyede hamisítvány. Hasonlóan magas, egynegyed feletti arányokat mutattak ki még Romániában, Szlovákiában, Litvániában és Lettországban. A vizsgált szektorban a hamisítás okozta együttes éves kereskedelmi forgalmi veszteséget a magyar piacra vonatkozóan az OHIM 52 millió euróra (16 milliárd forint) becsüli.
Közvetlen összefüggés mutatható ki a hamisítás és a terrorizmus között is. Az „Igazi IRA” például hamis cigarettával árasztotta el Írországot, és öt év alatt mintegy 100 millió dollárt keresett ezzel. A madridi vonatok elleni 2004-es támadást hamis CD-k forgalmazásából finanszírozták, míg egyes al-Kaida-tagok arra kaptak utasítást, hogy hamis termékekből befolyó összegekkel támogassák a sejteket, és bizonyos afgán terrorcsoportok másolt hitelkártyákkal és hamis luxustermékekkel üzleteltek sikeresen – sorolja az Europol, az OHIM és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának közös kutatása.
Magyarországon évek óta szűk sávban (13-18 százalék) mozog a hamis terméket legalább egyszer vásárló magyarok aránya a teljes lakosság körében, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Tárki tavalyi közös kutatásából. Ugyanakkor az egyes termékcsoportok esetében nagyon különböző arányszámokkal találkozhatunk. A legnépszerűbb termék 2015-ben is a hamis ruha volt: a válaszadók 20 százaléka vásárolt hamis ruhaneműt, ami három százalékpontos emelkedés 2014-hez képest. Hamis parfümöket csak öt, hamis gyógyszereket három, míg hamis CD-t vagy DVD-t összesen két százalékuk vásárolt.