Soros György a hosszú időre visszanyúló macedón–albán etnikai feszültség felmelegítésétől sem riad vissza annak érdekében, hogy még instabilabbá tegye a balkáni migrációs útvonalat tekintve kulcsfontosságú Macedóniát, amelynek stabilitása nélkülözhetetlen az Európai Unió biztonsága szempontjából.
Az Egyesült Államokban élő milliárdos több európai országban is olyan civil hálózatot épített ki, amelyeknek a szélsőségesen progresszív politikai ideológiák elterjesztése mellett az a legfőbb céljuk, hogy minden eszközzel elmozdítsák a bevándorlást ellenző kormányokat, és a helyükbe a Soros érdekeit kiszolgáló, migrációpárti politikusokat ültessenek. Ennek mintapéldája Macedónia, ahol éveken át tartó politikai csatározás után Soros embereinek tavaly sikerült térdre kényszeríteniük a választásokat sorra megnyerő, ám a tömeges bevándorlást ellenző jobbközép VMRO–DPMNE pártot, hogy helyére az albánokkal szövetkező, szociáldemokrata SDSM-et ültessék. A baloldali macedón kormány pedig a várakozásoknak megfelelően mindent megtesz, hogy porrá zúzza a balkáni ország nemzeti identitását.
Ennek legutóbbi példája a 120 fős képviselőház által múlt csütörtökön elfogadott új nyelvtörvény, amely az albán nyelvet a balkáni ország azon részein is hivatalossá tenné a különböző állami szerveknél, ahol az albán kisebbség aránya a lakosság egyötödét sem éri el. A korábbi jogszabály 2001-ben született azt követően, hogy fegyveres konfliktus alakult ki az albán lázadók és a kormányzati erők között. Ennek értelmében mindazokon a helyeken, ahol az albán kisebbség aránya meghaladja az összlakosság húsz százalékát, hivatalos nyelvként használható az albán, emlékeztet a távirati iroda.
A jobboldali Gjorge Ivanov elnök (képünkön), aki korábban maga is a bevándorlásellenes VMRO–DPMNE párthoz tartozott, a minap nem írta alá az új nyelvtörvényt, mondván, az teljesen alkotmányellenes. Mint fogalmazott, olyan törvényt fogadtak el, amely igazságtalan, és előnyöket biztosít az albán nyelvnek. A képviselőknek újra kell szavazniuk a jogszabályról, ám ha a balközép többség ismét elfogadja azt, akkor már nem lesz szükség az államfő beleegyezésére ahhoz, hogy hatályba lépjen.
Emlékezetes, Gjorge Ivanov tavaly tavasszal azért nem akart kormányalakítási megbízást adni a szociáldemokratáknak, mert úgy vélte, az albán kisebbségi pártokkal kötött koalíciós megállapodásuk sérti Macedónia területi egységét és függetlenségét. Az albán pártok ugyanis a támogatásért cserébe jogaik bővítését követelték, például az albán nyelv hivatalos használatát az ország teljes területén, vagy a macedón zászló, a címer és a himnusz megváltoztatását, hogy az jobban tükrözze az ország többnemzetiségű mivoltát.
Az albán lakosság száma egyébként intenzíven növekszik Zoran Zaev miniszterelnök és kormánya tavaly májusi hatalomra kerülése óta – magyarázta lapunknak Gyetvai Mária Balkán-szakértő, aki szerint ennek következtében egyre nő a pánik és a feszültség a macedónok között. Mint mondta, az albán–macedón konfliktus hátterében elsősorban a délszláv háború máig tartó befejezetlensége áll, hiszen a nagyhatalmak akkor nem hagyták, hogy a felek végigharcolják azt, így a területi elrendeződések jó része még hátravan.
– Ezt azonban akadályozza, hogy a macedónok meg akarják őrizni jelenlegi státusukat olyannak, amilyen most, hiszen a háború előtt az ország nem létezett. A lakosság kétharmada cirill ábécével író, pravoszláv vallású szláv, a nyelvük a szerbhez és a bolgárhoz hasonlít; ennek következménye, hogy Szófiából úgy tekintenek a macedónokra, mint elszerbesedett bolgárokra, Belgrádban pedig úgy, mint elbolgárosodott szerbekre. Az albánok pedig minden szempontból erőfölényben vannak a balkáni térségben, ezért egyhamar nem fog nyugvópontra jutni a helyzet – tette hozzá Gyetvai Mária.
Ezt az etnikai feszültséget igyekszik kihasználni Soros György azáltal, hogy egy másik, az albánokkal kollaboráló kormányt segített a hatalomra, amelyet könnyedén rávehet, hogy nyissa meg Macedónia kerítéssel lezárt határait, és fogadjon be 150 ezer migránst, valamint azonnal adjon nekik macedón állampolgárságot. A milliárdos célja ezzel az, hogy megváltoztassa az ország vallási összetételét, hiszen ennyi muzulmán letelepítésével megszűnne az ortodox keresztény többség; Macedónia ráadásul határával az Európai Uniót is biztosítja, annak védtelenségével tehát újra százezrek előtt nyílna meg az út az uniós tagállamok felé.
Ezt támasztja alá az amerikai Judicial Watch konzervatív jogvédő alapítvány igazgatója is, aki az M1 aktuális csatornának adott interjúban elmondta: a milliárdoshoz köthető szervezetek több millió dollárnyi támogatást kértek és kaptak, hogy megpróbálják befolyásolni a macedón választások kimenetelét.
Hozzátette: ezek a szervezetek politikailag aktívak, és becslések szerint csaknem 186 dollárt költöttek szavazóként Macedóniában.
Christopher J. Farrell szervezetének úgy sikerült hozzájutnia az ezt bizonyító adatokhoz, hogy beperelte az amerikai kormányzatot.