Tim King a Politico oldalán jelentetett meg egy cikket „Belgium egy bukott ország” címmel, amelyben az magyarázza el az olvasóknak, hogy a Belgiumban élők számára miért nem meglepetés, hogy számos Európában elkövetett terrorista akció szálai a fővárosba, azaz a Molenbeek negyedbe vezetnek.
Bűnös negyed „remek” polgármesterrel
A szerző szerint a legtöbbet Philippe Moureaux, Molenbeek szocialista polgármestere (a korai 80-as években a szövetségi kormány bel- és igazságügyi minisztere is volt) tett azért, hogy a negyedben ilyen nagyszámú muszlim közösség telepedjen le, ami egyben a radikálisok melegágya is lett. A kerület mindig is ismert volt a magas bűnözési rátáról, a csempészet, a rablások és a drogkereskedelem mélyen beivódott a mindennapi életbe. Hogy mindez miért történhetett meg a város szívében? Brüsszel – ellentétben sok más európai várossal – az amerikai nagyvárosok mintájára épült fel: a gazdagok a külső részeken élnek, a belváros a szegényeké.
Molenbeek viszonylag kis kerület, mindössze 95 ezer lakosa van, ezen belül pedig az igazi törvénytelenség otthona még kisebb. A brüsszeliek azonban tudják, hogy ezt a területet szigorúan el kell kerülni, „a csatorna másik oldalára” lehetőleg nem megy senki.
A megosztott ország népszerű a bűnözők körében
Belgiumot két fő nemzet, a flamandok (hollandok) és a vallonok (franciák) alkotják, örökös kulturális és politikai csatározások zajlik közöttük, olyannyira, hogy az időnként az ország irányíthatóságát is befolyásolja. Brüsszel 1,4 millió lakosa 19 kerületben él. A közelmúltig mindegyiknek önálló rendőrsége volt, nemrégiben ezt lecsökkentették hatra. A bűnügyek felderítése azonban ilyen körülmények között rendkívül nehéz, majdnem lehetetlen. Újabb visszaélésekre adott lehetőséget az, hogy korábban az 520 önkormányzat hatáskörében volt például az útlevelek kiadása (ezt közben centralizálták), így nem véletlen, hogy a bűnözők között rendkívül népszerű volt a könnyen megszerezhető EU-s belga útlevél.
A titkosszolgálat figyelmeztetése sem elegendő
Miközben minden országban igyekeznek minden erőt – eszközt, szakértelmet, pénzt – összpontosítani a terrorizmus ellen harcban, Belgiumban ez teljességgel elképzelhetetlen, mert annyira megosztott és széttagolt. Vélhetően ez a tény közrejátszott abban, is, hogy Molenbeek polgármesternője, Françoise Schepmans már egy hónappal a párizsi támadássorozat előtt kapott egy listát a titkosszolgálattól, amely a kerületében élő mintegy 80 radikális muszlim nevét tartalmazta, de ő nem tudott mit kezdeni ezzel.
Így született meg a mai Molenbeek
Még vissza kell térni Philippe Moureaux 18 esztendő át tartó áldásos molenbeeki tevékenységére. A polgármester úr tevékenységének, mondhatni küldetésének fontos eleme volt a muszlimok intézményes letelepítése saját kerületében, amelyet az első, 1969-ben megépített belgiumi szalafista mecset, az Iszlám Kulturális Központtal szoros együttműködésben végzett. A 888.hu egyenesen a muszlimok szponzoraként mutatja be Moureaux-t. Hogy tevékenysége milyen jól sikerült, azt a kerület mai állapota, és annak Európára gyakorolt hatása is mutatja.
Soros is valami hasonlón szorgoskodik
Belgium és Molenbeek sok évig tartó, szorgos munkával és sok pénzzel érte el, hogy politikai korrektség jegyében befogadja és letelepítse a muszlimokat. Az ember a legjobb szándék mellett is óhatatlanul párhuzamot vél felfedezni Philippe Moureaux és Soros György tevékenysége között. A Magyar Idők már több ízben is beszámolt a Soros-féle civil szervezetek tevékenységéről, és maga az eszmei szerző is elmondta a maga hat pontjában, hogy pénzt nem kímélve, minden erejével segíti a migránsok letelepedését, valamint a határok, nemzetek nélküli Európa létrejöttét. Belgiumban is megszűntek a határok a vallonok és a flamandok között – a zűrzavar a mái napig tart, és a békés együttélés közöttük sem látható, nemhogy a betelepült muszlimok és az „őslakosok” vonalán. Könnyű elképzelni, hogy a nagy olvasztótégelyben hosszú távon hogyan viselkednének az európai nemzetek – láttuk ezt Jugoszlávia példáján is.
A kissorosok hat pontja
Ezzel a címmel írt vezércikket Csontos János a Magyar Időkben. A fentiek ismeretében sokkal érthetőbb, hogy a szerző mire gondolt, amikor azt írta: „Soros György hat pontja, amelyet amerikai állampolgárként tett közzé, nemcsak felháborító, de az inkompetencia csimborasszója is.”
Soros György a „fehér világ” jólétével csábít
A Magyar Idők szeptember 21-én írta meg, hogy a magyar balliberális oldalt is előszeretettel támogató Soros György érdekeltségében álló Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation) csapata nyomtatta és terjeszti azt a muszlim migránsoknak írt útikalauzt, amelyet a Törökországból Görögországba induló csempészhajókon ingyen osztogatnak az illegálisan érkezőknek.
Soros támogatja a Menedék Egyesületet
A magyar származású amerikai milliárdos üzletember alapította Leftist nevű szervezetről az Investment Watch nevű angol blog azt írta, hogy a társaság több mint két évtizede azért imádkozik, hogy a harmadik világból érkezők megkapják azt a jólétet, amit a „fehér világ” ellopott tőlük. A migránsok magyarországi segítői között a Welcome to Europe, azaz w2eu.info oldal „magyar” aloldalán pedig éppen a Menedék Egyesület szerepel, számolt be róla a Magyar Idők.
Soros azokat is elhozná, akik még el sem indultak
Pedig már elég régóta dolgozik az ügyön. A Magyar Idők kiderítette, hogy w2eu.info már 2010 elején megkezdte áldásos tevékenységét, amelynek hatásait már most érezzük, de a szakértők szerint a java csak ezután jön.