Az évközi visszafogott adatok után év végére újra felpörögött a gazdasági növekedés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi közlése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2015 negyedik negyedévében 3,2 százékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ugyan nagy szórás volt az egyes elemzői előrejelzések között, a konszenzus alapján majdnem egy teljes százalékkal alacsonyabb növekedési ütemet vártak a szakértők. A KSH első becslése alapján éves szinten teljesült a kormányzati előrejelzés: 2,9 százalékékkal nőtt tavaly a gazdaság.
A részletes bontást a KSH csak később hozza nyilvánosságra, azonban annyit már most közöltek, hogy a növekedéshez a mezőgazdaság és az építőipar kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult. – Ha az agráriumot kiszűrjük, akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzőinek számítása szerint 3,8 százalék körül bővült volna hazánk GDP-je – jegyezte meg közleményében a tárca. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, több szektor pörgette a gazdaságot. A kedvező exportadatok mellett az év végén felgyorsított uniós kifizetések a beruházások oldaláról javították a teljesítményt, és a kiskereskedelem, azaz a belső fogyasztás is jól szerepelt.
A kimagasló tavalyi eredmény után idén a piaci elemzők és a kormányzat is mérsékeltebb növekedéssel számol. Az NGM az uniós költségvetési ciklus váltása miatt várható átmeneti lassulást idén több mint 2000 milliárd forint EU-s forrás kifizetésével, valamint az otthonteremtési program gazdaságélénkítési hatásával szeretné ellensúlyozni. Az elemzői előrejelzések alapján idén 2 és 3 százalék közötti növekedéssel lehet számolni. A kormányzat által is említett uniós kifizetések lelassulása várhatóan az év első felében érezteti majd hatását, a folyamat felgyorsulásával visszaállhat egy dinamikusabb növekedési ráta.
– Negatív kockázatként tartjuk számon a külső piacaink, vagyis az eurózóövezet, illetve Ázsia várható gazdasági teljesítményét, ami érdemben ronthat a magyar gazdaság kilátásain – mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A Takarékbank elemzőjének várakozásai alapján a méréskelt beruházási közegben a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése miatt a fogyasztás lehet a növekedés húzóereje. Suppan Gergely elmondta: a belföldi kereslet akár a vártnál is nagyobb lehet idén, amit jövőre egyre nagyobb bizonyossággal követhet egy újabb dinamikus év.
– Továbbra is kedvezőek az ipar kilátásai, ezért 2017-ben újra gyorsulhat a GDP növekedése, részben az EU-források gyorsuló ütemű lehívása, részben a lakásáfa csökkentése és a lakástámogatások kiterjesztése miatt, így 2,8 százalékos növekedésre számítunk, de nem zárható ki, hogy a növekedés kényelmesen meghaladhatja a 3 százalékot is – mondta Suppan. Balatoni András ING-elemző szerint is jelentős hatása lehet a belső fogyasztásnak, amit támogat az alacsony infláció mellett bekövetkező bérnövekedés, arról nem is beszélve, hogy a háztartások bizalmi szintje is folyamatosan javul a gazdasági mutatókkal párhuzamban, és a Magyar Nemzeti Bank piactámogató intézkedései is támogatják az erőteljesebb növekedést. Az ING szerint az iparági munkaerőhiány és a kevés befektetés középtávon jelenthet inkább kockázatot.