Ehhez szolgáltathat jó példát az északolasz területek gazdasági bővülése, illetve a németországi Baden-Württemberg tartomány, ahol mintegy 14 ezer közepes vállalkozás innovatívan, kreatívan működik; ezek a cégek jelentik az ottani gazdaság gerincét. Az állami vállalatoknak minél nagyobb számban meg kell jelenniük a BÉT-en, mert a tőzsdén megfelelően lehet majd mérni e cégek teljesítményét, de a blue chipekre, a legjelentősebb tőzsdei nagyvállalatokra is nagy szükség van – ezekből a jövőben még többet kell a tőzsdére vinni. Matolcsy a lengyel példát hozta fel, ahol valamennyi nagybank szerepel a varsói tőzsdén, „lényegében kötelező a jelenlétük”.
Ez a modell dinamikus tőkeforrást jelentene a magyar tőzsdének, de fontos lenne a bankoknak is, mivel a tőzsdén keresztül a teljesítményük is jobban mérhető. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta, napokon belül indulnak a húszmilliárd forintos tőzsdefejlesztési alap pályázati kiírásai, amelyről még tavaly döntött a kormány. Az alap a tőzsdei bevezetés előtt ad pénzügyi támogatást a következő 15 évben.
Matolcsy szerint Magyarország számára nem lehet követendő példa a dél-európai országok gazdasági modellje, amelyek a nem megfelelő válságkezelési politika eredményeként most is küzdenek a magas eladósodottsággal és a magas munkanélküliséggel. A jegybank elnöke szerint a kelet-közép-európai országoknak a skandináv modellt kell követniük. A skandináv országok a foglalkoztatás növelése, a munkaintenzív gazdasági időszak után tőkeintenzív fejlődési útra léptek, jelenleg pedig tudásintenzív időszakban vannak, ez a modell sikeres példa lehet hazánknak.