2017. február 21., kedd, Eleonóra napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/elorelato-lepes-volt-a-rezsicsokkentes-1315849/

Előrelátó lépés volt a rezsicsökkentés

A szokatlanul hideg időjárás miatt mindenki aggódva figyeli gázórája számlálóját, attól tartva, hogy a megnövekedett fogyasztás az energiaszámlákban is megmutatkozik majd. A lakosságnak hatalmas segítség az elmúlt években végrehajtott rezsicsökkentés, és az energiaellátás miatt sincs ok aggodalomra. Az energia árának szabályozása mellett több további intézkedés is könnyíti a megélhetést.

Az éves átlagos szint duplájára nőtt a napi földgázfogyasztás Magyarországon a nagy hideg miatt, jelenleg naponta körülbelül 87 millió köbméter gázt használ el az ország, ennek nagyjából a harmadát teszi ki a háztartási fogyasztás. A rendelkezésre álló gázmennyiség a hatóság szerint akkor is elegendő, ha a kemény fagy hetekig tartana, a lakosság azonban inkább azért aggódik, hogy ki tudja-e majd fizetni az energiaszámláit. Aggodalomra azonban, sok más európai országhoz képest, nálunk jóval kevésbé van ok, mert bár a rendkívüli hideg kontinensszerte gondokat okoz, Magyarország kivételesen előnyös helyzetben van: hazánkban mind az átlagos árak, mind a vásárlóerő tekintetében igen alacsonyak az árak. Nehéz megmondani, hogy háztartásonként mennyivel lesz magasabb a januári gáz- vagy fűtésszámla, pár száz, akár néhány ezer forinttal biztosan többet kell majd fizetni, de gondoljunk csak arra, mennyibe kerülne, ha nem lennének hatóságilag szabályozva az energiaárak.

A kormány előrelátó volt, amikor 2013-tól három lépésben 25 százalékkal csökkentette az energia – a földgáz, a távhő és az áram – fogyasztói árát. A rezsicsökkentés évi 110 ezer forint megtakarítást jelent egy családi házban élő négytagú családnak, a program kezdete óta így a lakosságnál összesen 910 milliárd forint maradt – érzékeltette a megtakarítás mértékét Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára keddi tájékoztatóján. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy a 2010 előtti időszakban mintegy 1000 milliárd forint profitot vittek ki a szolgáltatók az országból. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Magyarországon a legdrágábbak között volt az energia Európában a lakosság fizetőképességéhez képest.

Ma Magyarországon a második leg­alacsonyabb a gáz és a harmadik legalacsonyabb a villamos energia ára az Európai Unióban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2016 decemberére vonatkozó adataiból kiderül, hogy az európai fővárosokat összevetve Budapesten a második legalacsonyabb a földgáz és a negyedik legkisebb az elektromos áram ára. A kilowattóránként számolt, az összevethetőség kedvéért eurócentben kifejezett gázár a magyar fővárosban 3,37 volt (valamivel több mint 104 forint), ennél kevesebbet csak Bukarestben kell fizetni az energiahordozóért: 2,93 centet. Összehasonlításként Zágrábban 3,87, Varsóban 4,46, Pozsonyban pedig 4,72 eurócentbe kerül egy kilowattóra, a nyugat-európai fővárosokban ennél jóval többet, akár a magyarországi többszörösét kell fizetni.

Az elektromos áram esetében is hasonló a kép, Budapesten 12,2 eurócent egy kilowattóra, ennél kevesebbet csak Bukarestben, Szófiában és Belgrádban kell fizetni. Nem véletlen, hogy mindkét energiahordozó esetében balkáni fővárosok állnak előttünk, hiszen mindhárom országban van még valamilyen hatósági ráhatás az árakra. Bukarest például idén április 1-jéig befagyasztotta a gáz árát, a korábban vállalt teljes piacliberalizációt viszont 2021-ig kitolta, noha eredetileg az év végéig véghez kellett volna vinnie.

Magyarországon – éppen az alacsony árak miatt – csekély a mozgástér a rezsicsökkentés folytatására. Aradszki András ugyanakkor úgy véli: amint lehetőség nyílik a fogyasztói árak további mérséklésére, lépni fog a kormány, az ellátásbiztonságot is szem előtt tartva. A mára elért kedvező helyzetet a kormánynak mindenekelőtt meg kell védenie Brüsszelben – utalt az államtitkár a jelenleg is tartó tárgyalásokra. Az Európai Bizottság ugyanis megszüntetné a szabályozott fogyasztói árakat, ezáltal Aradszki szerint kiszolgáltatnák a piacnak a családokat. A tények nem azt igazolják, hogy a piaci árak alacsonyabbak lennének, ezért az államtitkár szerint felelőtlenség volna megengedni, hogy ne szabályozott árakon kapják a magyar fogyasztók az energiát.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar lakosság körülbelül 44 százaléka fűt földgázzal, míg villamos energiával 1 százaléknál is kevesebben.

Elegendő gáz van a tárolókban

– A napokban megjelent sajtóhírek ellenére hazánk energiaellátása biztonságos, a tárolókban megfelelő mennyiségű gáz van, emellett a hazai termelés és az import is fedezi az igényeket – mondta Aradszki. A Magyar Földgáztároló Zrt. legfrissebb adatai szerint a kereskedelmi tárolók töltöttségi szintje jelenleg nagyjából 18 százalékon áll. Az államtitkár kiemelte, hogy ha a hideg időjárás sokáig tart, lehetőség van a stratégiai gáztárolók megnyitására is. Emellett a szolgáltatóknak megfelelő energiamennyiséget biztosító kereskedelmi szerződésük van, tehát az esetleges hiányt pótolni tudnák.

Olcsóbb a megélhetés

Az energiához kapcsolódó kiadások csökkenése a teljes fogyasztási vonalat meghatározza, a háztartások kiadásai között ugyanis az egyik legnagyobb tétel a gáz, illetve az áram ára. A KSH adatai szerint a múlt évben minden tekintetben nőtt a lakossági fogyasztás. A családok életszínvonala javult, ugyanis az alapvető szükségleteket kielégítő tételek súlya az első fél évben csökken, ezáltal nőtt a szabadon elkölthető jövedelmek nagysága. Csökkent a három alapvető kiadás: az élelmiszerre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordított költségek súlya az összes kiadáson belül.

A fogyasztás növekedésében a foglalkoztatottak számának emelkedése, a személyi jövedelemadó mérséklése, valamint a családi adókedvezmény szabályainak kedvező változása játszott szerepet. A háztartási kiadások közül élelmiszerre és alkoholmentes italokra például havonta 2,4 százalékkal többet költött a lakosság. Az élelmiszerekből a legnagyobb arányban a húst és a húskészítményeket vásárolták, az ezekre fordított összeg viszont több mint két százalékkal volt alacsonyabb, aminek oka, hogy ezen termékek ára a vizsgált időszakban 6,1 százalékkal mérséklődött, részben annak köszönhetően, hogy tavaly januártól 9 százalékra csökkent a sertéshús áfája. A másik nagyobb kiadást jelentő tétel a tej és a tejtermékek, illetve a tojás, ezeknek – a baromfihús mellett – ettől az évtől mérséklődött a forgalmi adója.

A kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és a háztartási energia. Utóbbi a rezsicsökkentéssel lett jóval olcsóbb, ezen túl például a kéményseprési díj eltörlése és az államilag támogatott lakás-takarékpénztárakon keresztül megvalósuló otthonfelújítások is segítik a megélhetést. A szolgáltatások területén is érdemben csökkentek a kiadások, január elsejétől például 27-ről 18 százalékra esett az internetszolgáltatás áfája, ami azért fontos, mert a fogyasztási kosárban a hírközlés súlya 6,8 százalékos. Ráadásul, ahogy Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos kedden megerősítette márciusban jelenik meg a Digitális jólét alapcsomag a szolgáltatók kínálatában, ára legalább 15 százalékkal alacsonyabb lesz a jelenleg elérhető legolcsóbb internet-előfizetési konstrukció áránál.

A közigazgatásban is folyik a rezsicsökkentés

Milliárdokban mérhető könnyebbséget jelent a magánszemélyeknek és a cégeknek az a kormányzati program, amely a közigazgatási díjak mérséklését tűzte ki célul. A köznyelvben állami rezsicsökkentésként is emlegetett intézkedéssorozat első fázisa 2016 januárjában lépett életbe. Ekkor több mint húsz hatósági eljárás díját törölték el, a lépés tízmilliárd forintot hagyott a lakosság zsebé­ben, a vállalkozások pedig nagyjából 2,5 milliárd forintot spórolhattak. A program második szakasza tavasszal kezdődhet, a Miniszterelnökség a múlt év végén ugyanis újabb törvényt nyújtott be az Országgyűlésnek, így márciusban húsz költségnek inthetünk búcsút. A jövőben például ingyenesen juthat bárki anyakönyvi kivonathoz, és az ingatlanok tulajdoni lapjának nem hiteles másolatáért sem kell majd fizetni.

A változtatásokkal a családok nagyjából 400 millió forintos kiadástól szabadulhatnak meg, a vállalkozások pedig 1,2 milliárd forintos megtakarításhoz juthatnak. A közigazgatási rezsicsökkentésről szólva a Miniszterelnökség államtitkára, Kovács Zoltán a közelmúltban lapunknak úgy nyilatkozott: a kormány igyekezett megtalálni azokat az illetékeket és díjakat, amelyek az állampolgárok és a gazdasági szereplők nagyobb részét érintik. Az eltörlendő költségek azonosításában segítségül hívták a lakosságot is, a tavalyi kérdőíves felmérésre például negyedmillió válasz futott be, ezenkívül – a gazdasági szereplők javaslatainak összegyűjtéséért – húsz városban vállalkozói fórumot is tartottak.

Kiemelt

Impraktikus dolgaink – 2. rész

Sok-sok érvet tudnék mondani, miért kell beleállni a harcba. És a legfőbb érvek egyike ezeknek az impertinens, penetráns, hazug senkiknek a hatalmas nagy pofája.

Poszt-trauma

Deutsch Tamás keményen beszólt az Arany Medve-díjasnak

Enyedi Ildikó retteg és szégyenkezik.

Minden eddigit felülmúló árulást követett el két magyar balliberális

Vajon elegendő lenne velük kapcsolatban a hazaáruló kifejezés?

A Népszava páros lábbal szállt bele a magyarokba

A Vörös kalapács újra lecsapott.

Rabszolga

Kósa Lajos megint lényegre törő volt.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!