– A mai napon, szeptember 15-én hatályba lép az a jogszabály, amely szoros határidőkhöz köti a menekültügyi kérelmek elbírálását, így gyorsabbá válhat a hatósági határozatok bírósági felülvizsgálata. Ismert még, hogy mostantól bűncselekménynek minősül a határzár jogellenes átlépése, megrongálása és építésének akadályozása. Úgy tudni, hogy más bíróságok munkatársai közül ön bírókat és bírósági titkárokat rendelt ki, hogy segítsék a legtöbb hasonló ügyben kizárólagosan eljáró szegedi ítélkező fórumok tevékenységét. Összességében milyen feladatot ró ez a törvénymódosítás az ítélkezésre?
– Rendkívüli helyzetekben a bíróság eddig is képes volt arra, hogy kellő időn belül és megalapozottan döntsön. Szerintem ez így lesz a következő hetekben is. Bizonyos, hogy mire az első ügyek megérkeznek, a bírósági szervezet készen áll majd. Hozzá kell tennem, hogy a bíróság munkáját megelőzi egyrészt a menekültügyi hivatal, másfelől a nyomozó hatóság és az ügyészség eljárása. Így csak néhány nap múlva derül ki, hogy milyen mennyiségű feladat hárul ránk. A bírák és a bírósági titkárok kijelölése az érintettek hozzájárulásával, más bíróságok, törvényszékek felajánlásai alapján történt meg. Kirendeléssel mintegy 130 bíró segíti majd a Szegedi Törvényszék munkáját. A Gyulai Törvényszékről kettő, a Szolnoki Törvényszékről pedig három bíró kolléga már szeptember 15-től munkába áll Szegeden, míg a többiek egymást 40 fős turnusokban váltva fognak dolgozni szükség esetén. Ezen túlmenően az egyes törvényszékek és ítélőtáblák elnökei 90 bírósági titkár és 245 bírósági tisztviselő kirendelését is vállalták. Ez is mutatja, hogy az ítélkező fórumok között, ahogyan eddig, most is kiváló az együttműködés. A kirendelt bírák, titkárok részben saját munkájuk mellett, részben pedig kizárólagosan látják el a szegedi bíróságok jogkörébe tartozó ilyen teendőket. Nemcsak nagyobb bírói, titkári létszámra lesz szükség, de több tárgyalóteremre és hivatali ügyintézőre is. Minderről a Szegedi Törvényszék gondoskodik majd. Az természetesen követelmény, hogy méltó körülmények közt fogadják az ügyfeleket.
– A majdani ügyfelek jó része valószínűleg nem beszéli a magyar nyelvet. Lesz-e elegendő tolmács az eljárásokhoz?
– Ez nagyon nehéz kérdés. A bíróságnak sokszor kell tolmácsot kirendelnie, s gyakran nem könnyű megtalálni a megfelelő felkészültségű szakembert. A tolmácsolás költsége emellett magas. Megjegyzem: minél ritkább egy nyelv, annál nagyobb összegű a honorárium.
– Készültek-e számítások arról, milyen többletmunka hárul az igazságszolgáltatásra a ma hatályba lépő törvénycsomag kapcsán és mekkora lesz ennek a költsége?
– Kalkulációk természetesen készültek. A kormányzat folyamatosan kérdezi, mire van szükségünk, de magunk is jelezzük az igényeket. Ennek megvan a kialakult gyakorlata, hiszen az elmúlt években egyik rendkívüli feladat a másikat követte. Elegendő arra utalnom, hogy tavaly duplájára növekedett a cégbírósági eljárások száma, s több százezer szabálysértési ügy érkezett az ítélkező fórumokhoz. A devizahiteles-kérelmek pedig 2012-től megsokszorozták a törvényszékeken a polgári peres esetek mennyiségét.
– A forint- és a devizahitelügyeknek még nincs vége. Milyen fejleményekre lehet számítani ebben a kategóriában?
A törvény alapján korábban felfüggesztett 16 ezer hitelper ősszel folytatódhat, habár ehhez feltételként még figyelembe kell venni a banki elszámolást, illetve a pénzügyi békéltető testületek eljárásait. Jogviták indulhatnak a hajdani autóhitelezések kapcsán is. Nemperes eljárásokra szintén számíthatunk, mégpedig akkor, ha bizonyos kategóriákban az ügyfelek megtámadják a békéltető testület döntéseit. Peren kívül jár el emellett a bíróság a magáncsőd szabályainak alkalmazásakor. Ez mind-mind újszerű, bonyolult feladat.
– A nyári szünet előtt ön meghirdette a szolgáltató bíróság programját. Mit ért ezen most, amikor egymást követik a nagy ügyek és a szokatlan eljárások?
– A szolgáltató bíróság tízpontos programjára kedvező visszajelzést kaptunk az ügyvédi kamarától, a legfőbb ügyésztől és a Kúriától is. Kiemelném: nagyon fontos a hivatásrendek együttműködése, hiszen a bíróság nem önmagában jár el. Erre példa, hogy egyes járásbíróságokon az ügyek ötven százalékában az ügyészség néhány napon, héten belül bíróság elé állítja a vádlottakat, így az eljárások gyorsan és hatékonyan fejeződhetnek be. Lényeges egyébként: készek-e az ügyvédek mindenkor megjelenni a tárgyaláson, s megfelelő-e a vádiratok minősége. Hozzáteszem: a program keretében a bíróságok cselekvési terveket dolgoztak ki, szinte napokra lebontva meghatározták, mit tesznek azért, hogy az eljárás gyorsabbá váljék, az ügyfelek elégedettebbek legyenek. A teljesítményt hónapról hónapra figyelemmel kíséri az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Figyelemre méltónak tartom, hogy a perek fejleményeiről az ügyfelek elektronikus levél útján is értesülhetnek: megtudhatják, elkészült-e ügyükben a szakértői vélemény, vagy beadvány érkezett, s emlékeztetjük, hogy közeleg a tárgyalás napja.
– Mi a véleménye arról, ha a bíró ítélethirdetés közben megjegyzést tesz az ügyész munkájára, mint ahogyan ez nemrégiben több, nagy horderejű ügyben megtörtént?
– Ismét az együttműködésre utalnék: ha a bíró elvárja, hogy az igazgatási vezetők védjék meg a nemtelen támadástól, az is elvárható, hogy a bírói tanács maximálisan tartsa tiszteletben az ügyész, a védő és az ügyfelek személyét. Egyébként a bírák etikai kódexe ezt kifejezetten megköveteli. Az ítélkező szakembereknek tartózkodniuk kell attól, hogy a tárgyalóteremben olyan megjegyzést tegyenek, amely méltatlan a bírósági szervezethez.
– Hogyan reagált a kormányzat arra, hogy az OBH a szakmai egyesülettel együtt javaslatot tett a bírák fizetésének felemelésére?
– Régóta tud a kormány erről az igényünkről, és kaptunk is anyagi támogatást az elmúlt időkben. Az utóbbi három évben 25 százalékkal emelkedett a bírósági szervezet költségvetése. A többletet az informatikai rendszer fejlesztésére, épületek felújítására, létrehozására fordítottuk. A Debreceni Járásbíróság új székházát például a héten adjuk át. Mindez elsősorban azt szolgálja, hogy az ügyfelek komfortosabb körülmények közt intézhessék ügyeiket. A javadalmazás fejlesztéséről viszont nem mondhatunk le, már csak azért sem, mert például a kezdő bírói illetményekkel a 28 tagállam közül az utolsó helyen állunk az Európai Unióban. Az Európai Bizottság eredménytáblájának tanúsága szerint polgári ítélkezésünk ugyanakkor a kontinens élmezőnyéhez tartozik.
– A jövő évtől lejár a Fővárosi Ítélőtábla elnökének megbízatása, a tábla büntetőkollégiumának vezetői állása pedig betöltetlen. Milyen személyi változások várhatók az elkövetkező időkben?
– A személyi változások folyamatosak a szervezetben, egy-egy vezetői megbízatás ugyanis hat évre szólhat. A 2800 bíróból körülbelül 700 visel vezetői tisztséget. A megbízások lejárta előtt pályázatot kell kiírnunk, mégpedig úgy, hogy a folyamatosság garantálható legyen. A Fővárosi Ítélőtábla elnöki tisztségét jövő év elejéig tölti be a sikeresen dolgozó jelenlegi elnök. A büntető kollégium vezetésére egy esztendei időtartamra egy kúriai tanácselnököt kértem fel. A posztra a pályázatot akkor írjuk ki, ha az új elnök hivatalba lép.