2016. augusztus 28., vasárnap, Ágoston napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/onodi-szucs-zoltan-szerint-jovore-folytatodhat-beremeles-361024/

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint jövőre folytatódhat a béremelés

Nem biztos, hogy érdemes a fehér köpenyekre angyalszárnyakat rajzolni
Ha igaz lenne, amit az érdekvédők mondanak, hogy folyamatosan veszélyben volna a betegek biztonsága, jogos a felvetés, miért asszisztálnak ehhez az orvosok – véli az egészségügyi államtitkár, aki szerint nem biztos, hogy érdemes a fehér köpenyekre angyalszárnyakat rajzolni, az ágazat vezetését pedig úgy beállítani, mint akiket nem a jó szándék vezérel. Ónodi-Szűcs Zoltán lapunknak adott interjúja szerint hamarosan felgyorsulnak az események az egészségügyben, és a jövő évi költségvetés beterjesztésekor az is világossá válik, mit gondol a kormány az egészségügyről.

– A pedagógusok ugyan most hangosabbak, de az egészségügyben is erősödni látszik az elégedetlenség. Egyes orvosok csoportos felmondással, mások nyílt levelekkel, megint mások Facebook-csoport vagy szakszervezet alakításával fejezik ki nemtetszésüket. Hová tűnt mindeközben Ónodi-Szűcs Zoltán?
– Teszem a dolgom. Ez pedig nem az, hogy reagáljak, ha valakinek valamilyen mondanivalója akad, amit meg kíván osztani a nyilvánossággal. Nem kívánom mások ügyének a szekerét tolni, és nem kívánok reklámarca lenni egyik érdekvédő csoportnak sem. Úgy látom, miután elmondtam, hogy komoly változásokat szeretnék, most sokan meg akarják mondani, milyen irányba is haladjak. Én azonban eleve egy nagyon világos munkatervvel érkeztem, és ezt kívánom végigvinni. Meggyőződésem, hogy ezáltal átláthatóbb és működőképesebb lehet az egészségügy.

05_Onodi_MO

Forrás: Mirkó István

– Attól nem tart, hogy amíg önök csendben dolgoznak a háttérben, az egészségügyben is elér egy olyan szintet az elégedetlenség, ami az utcára viszi az embereket?
– Könnyelműség lenne, ha nem venném számba ennek a lehetőségét. De bízom magunkban, abban, hogy a problémákat meg tudjuk oldani a tárgyalóasztalnál. Természetesen el tudom képzelni, hogy valamelyik érdekcsoport az utcára visz embereket, hogy ezzel is feltűnést, publicitást és újabb szimpatizánsokat állítson maga mellé, a többiek rovására. Mert sokszor úgy érzem, ezeknek a szervezeteknek nem is velem vagy a kormánnyal van bajuk, hanem egymással. Egészen biztos például, hogy az 1001 orvos a hálapénz ellen Facebook-csoport nem velem áll szemben, hanem azzal a több ezer másik orvossal, akik elfogadják a paraszolvenciát.

– Úgy tűnik, mintha senkinek sem szeretne beleszólást engedni az egészségügy jövőjének alakításába.
– Szó sincs erről. Az egyeztetés már csak azért sem maradhat el, mert minden tervezett lépést rendeletbe, de leginkább törvénybe kell majd foglalni. Nyilván ezt megelőzően is meghallgatunk minden véleményt, azonban engedjék meg, hogy ezek szintézisét mi alakítsuk ki, mégpedig az ország teherbíró képességének és a betegek igényeinek figyelembevételével. Az elmúlt 25 év éppen elég bizonyíték arra, hogy nem szabad a különböző érdekek, érdekcsoportok mentén alakítani az egészségügyet, mert az nem vezet sehová.

– Azt ön is elismerte, mi több, egyik fontos teendőjének nevezte, hogy változtatni kell a kórházak működésének úgynevezett minimumfeltételein.
– Ez így van. Ám ez nem jelentheti az előírások felpuhítását. Sőt azt szeretnénk, ha minden orvos kizárólag azt a tevékenységet végezné, amire a képzettsége feljogosítja és amiben gyakorlatot szerzett. Ez az, ami igazán szolgálja a betegeket és biztonságukat.

– A betegbiztonságnak nemcsak személyi, de tárgyi feltételei is vannak. Mi van, ha a biztonságos betegellátáshoz a megfelelő eszköz, mondjuk, egy speciális varrófonal hiányzik?
– Ha nem életmentő beavatkozásról van szó, akkor az orvosnak, éppen a beteg érdekében, nem szabad elvégeznie az operációt. Ha igaz lenne, amit az érdekvédők mondanak, és folyamatosan veszélyben volna a betegek biztonsága, akkor talán jogos a felvetés, miért asszisztálnak ehhez az orvosok, miért kezdenek bele valamibe, ha az nem hajtható végre biztonsággal. Nem biztos, hogy érdemes a fehér köpenyekre angyalszárnyakat rajzolni, bennünket pedig úgy beállítani, mint akiket nem a jó szándék vezérel. Ugyanakkor azzal sem kellene vádolni a kollégáinkat, hogy szándékosan veszélyeztetik a betegek biztonságát.

– Amikor azt mondja, hogy tárgyalóasztalnál is meg lehet oldani kérdéseket, talán jogos a felvetés, mire jutottak az ágazati kollektív szerződéssel az elmúlt több mint fél évben.
– Amikor megkezdtük erről az egyeztetést, hivatalosan a munkavállalói oldalról az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete ült velünk egy asztalhoz. Az elmúlt időszakban azonban a legmeghatározóbb szakmai érdekvédelmi szervezetek, kamarák is csatlakoztak a tárgyalásokhoz. Ez azért fontos, mert így az eredeti sokszorosára nőtt az a dolgozói létszám, akiket a velünk tárgyaló felek képviselnek. Most végigmegyünk a Munka törvénykönyve minden egyes, idevágó pontján, minden részkérdésben külön döntünk, az egészet pedig csak akkor írjuk alá, ha a szerződés az előmeneteli rendszerre is kitér.

– Ez azt jelenti, hogy mégis lesz egyfajta egészségügyi életpályamodell?
– Nevezzük inkább előmeneteli rendszernek. El kell fogadnunk, hogy az érdekvédők e nélkül nem állhatnak ki a saját tagságuk elé.

– Mikor léphet hatályba egy ágazati kollektív szerződés?
– Nagyon remélem, hogy ez már nem tart tovább fél évnél, de ehhez mindkét fél rugalmasságára szükség van. Egy biztos: mindannyiunk érdeke, hogy ez létrejöjjön, nem időhúzásra játszunk.

– A tárca közleményei folyamatosan hangsúlyozzák, hogy az egészségügy volt az első, ahol 2010 után béremelési program indult. Ez vitathatatlan, de minden, ami azóta történt, csak részterületeket érintő fizetésemelés. Folytatódik-e érdemben a béremelés az ágazatban, lesz-e ennek fedezete a most formálódó 2017-es költségvetésben?
– A béremelésnek folytatódnia kell. Ebben a kérdésben is teljesen világossá fog válni a kormány álláspontja, amikor a parlament elé kerül a jövő évi költségvetés.

– Ön több olyan ügyet is megjelölt korábban, amiről azt mondta, hogy a következő két, két és fél évben a végére szeretne járni. Az alapellátás megerősítése volt az első. Több mint fél éve, hogy a parlament elfogadta az alapellátási törvényt, de még egyetlen végrehajtási rendelet sem jelent meg.
– A végrehajtási rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazás január 1-jén lépett hatályba. Az alapellátást célzó svájci projekt záró időszakában vagyunk. Hamarosan indul egy újabb, mintegy 10 milliárd forint értékű uniós projekt, amely szintén az alapellátás megerősítéséről szól. Ezek összehangolásáról a minisztériumon belül és a szakmával is zajlanak az egyeztetések.

– A háziorvosi praxisok finanszírozása idén is tartalmaz tízmilliárd forint többlettámogatást. Ön korábban azt mondta, ezt ösztönzők mentén osztják majd szét azoknak a háziorvosoknak, akik hajlandók például szűréseket végezni. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára viszont a minap bejelentette, hogy a havi 130 ezer forintot a háziorvosi asszisztensek bérének növelésére kell fordítani. Végül is mikortól és mire használhatják a pénzt a praxisok?
– Itt nincs ellentmondás: a pénzt ösztönzők mentén kapják meg a praxi­sok, és az asszisztensek béremelése is fontos célkitűzés.

– Lesz olyan asszisztens, aki kap béremelést, mert a háziorvos, aki mellett dolgozik, hajlandó ezért többet dolgozni, míg lesz, aki kvázi a főnöke miatt rosszul jár?
– A háziorvosok be fogják látni, mi a praxisuk érdeke. Igyekszünk olyan szabályozókat hozni, amelyek révén az asszisztensek bére azokban a praxisokban is emelkedni tud, ahol eddig nem így történt. A cél az, hogy a praxisfinanszírozás a betegellátás érdemi javulását szolgálja.

– A második legfontosabb feladatának egyfajta kancellári rendszer bevezetését nevezte az egészségügyben. Mikortól, hogyan fogják végrehajtani a kórházi háttértevékenységek koncentrációját?
– Terveink szerint a parlament tavaszi ülésszakára beterjeszthetők lesznek és júliusban hatályba is léphetnek az erre vonatkozó jogszabályok. Az úgynevezett kancellári rendszer lényege nemcsak a háttértevékenységek összehangolása, hanem az is, hogy a gazdasági kérdésekben, valamint abban, hogy milyen ellátást kell nyújtani az adott térségben élőknek, kancellári szinten szülessenek meg a döntések. Az egyes kancelláriákhoz tartozó kórházaknak azonos szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, a helyi, intézményi érdekek fölé, vagy ha úgy tetszik, elé helyezve a betegek érdekeit. Mindez jelentős érdeksérelemmel jár majd, komoly csatákra számítok, de eltökélt vagyok a változtatásban, és ehhez a kormányfő támogatását is élvezem.

– Nyilván lesznek elbocsátások, ha összevonják a kórházak gazdasági háttértevékenységeit.
– Lesznek olyan területek, ahol hiány lesz, és lesznek olyanok, ahonnan át kell csoportosítani. A betegek közvetlen ellátásában részt vevőket azonban az átszervezés nem érinti.

– A kancellári posztokat meghirdetik?
– Igen.

– Milyen képzettségű, tapasztalatú emberekre számítanak?
– Ütésállóakra.

– Mikortól alakulhat ki az új rendszer?
– Még ebben az évben.

– Megépül valaha az új fővárosi kórház?
– Muszáj megépülnie, mert nagy szükség van rá. De, mint már többször mondtam, csak egy komplex fővárosi egészségügyi fejlesztési terv részeként. Nem fogunk kiszolgálni semmilyen partikuláris érdeket, kizárólag a főváros és az agglomeráció lakosaiét. Március végére elkészül egy kapacitástérkép, amiből látjuk, mi a helyzet most a fővárosban, hol milyen ellátások vannak, az év közepére az új kórház helyéről is döntés születik. Cserháti Péter, a projekt miniszteri biztosa bekérte a kórházak fejlesztési terveit, ezeket észszerűsítjük, mert feltétlenül szükség van infrastrukturális beruházásokra az új kórház építésén túl is. Megdöbbentő infrastrukturális állapotok vannak ugyanis a budapesti kórházakban.

– Korábban arról volt szó, hogy a döntéshozatalba bevonják az itt élőket is.
– A miniszteri biztos úr már jelenleg is, folyamatosan egyeztet a kórházigazgatókkal.

– Számos egészségügyi háttérintézmény, többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ önállósága is megszűnhet a bürokráciacsökkentés okán. Egyetért a tervezett lépésekkel?
– Európában sokféle megoldás létezik, van, ahol az egészségügyi ellátórendszer fenntartói, hatósági és finanszírozói lába is önállóan működik, és van, ahol a szakminisztériumhoz integrálva. Az én ízlésem szerint ezeket érdemes külön-külön hagyni, ugyanakkor azzal a céllal maximálisan egyetértek, hogy az egyes szervezetek mérete semmiképpen sem lehet túldimenzionált. A végső döntést azonban a kormány hozza meg.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Kiemelt

LugasÁtengedett kanyar

A Műegyetem a jég hátán sodródva nem vonzó helyszín a külföldi egyetemisták számára, de budapesti intézményként, a főváros nyújtotta feltételek között igenis az.

Poszt-trauma

Migránsok a Vereckei hágónál

Kétfarkú kutyák: öngól kapásból.

Tombol a kettős mérce: már a fehér is fekete

A liberálisok megmutatták, hogyan kell fából vaskarikát csinálni.

Bayer feltámasztotta az SZDSZ-t

De nyugi, csak egy pillanatra!

Mire tanít bennünket a 444.hu?

Erkölcs, etika, emberség.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!