A közfinanszírozott betegeket is ellátó Országos Gerincgyógyászati Központ (OGYK) bővítése, a magán-járóbetegellátás erősítése, a privát kórházi háttér, valamint egy korszerű sportegészségügyi kapacitás kiépítése – ezek azok a célok, amelyek miatt az OTP vezérigazgatója, Csányi Sándor megvásárolta a Budai Egészségközpont (BEK) többségi tulajdonát. Az ügyletről a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján adott hírt. A GVH ugyan még nem engedélyezte a kontraktust, de amint az megtörténik, új fejezet kezdődik a BEK életében.
A Varga Péter Pál gerincsebész által létrehozott intézmény speciális helyzetben van a piacon. Az alapító családi cége működteti ugyanis a XII. kerületi volt budai Honvédkórház területén lévő OGYK-t, amely profilját tekintve a legjelentősebb egészségügyi intézmény hazánkban. Itt végzik a legtöbb gerincműtétet és ide küldik az ország minden részéből a legsúlyosabb állapotú, illetve a legbonyolultabb eseteket. Ahogy Varga Péter Pál fogalmazott: „bár a működtető egy magánintézmény, a BEK-nek ezen a területen komoly közellátási kötelezettsége van, itt a társadalmi felelősségvállalás nem szöveg, hanem mindennapi valóság”. Éppen ezért alapvető szempont volt, hogy olyan befektetőt vonjanak be a cégbe, aki tisztában van azzal, hogy nem egy Mayo Klinikát vesz meg, és aki azonosulni tud mindazokkal a már említett célokkal, amelyek miatt Varga Péter Pál egyáltalán a tőkebevonás mellett döntött.
Ezek között szerepel a tb-finanszírozott gerincbetegek ellátásának további bővítése, a gyógyítási körülmények korszerűsítése azáltal, hogy egy új szárnyat húznak fel az intézmény területén, ahol a jelenleginél is modernebb és nem mellesleg lényegesen gazdaságosabban üzemeltethető központi műtőblokkot és intenzív egységet alakítanak ki. A bővítéssel a jelenlegi évi mintegy 3000 – főként ortopédiai – műtétszámot 3500-ra növelnék, lehetővé téve a várólisták további rövidítését. Mint Varga Péter Pál elmondta, az OGYK magánpáciensként gyakorlatilag nem lát el magyar beteget, a társadalombiztosítás ugyanis a legköltségesebb beavatkozásoknál is mindent áll, ezek az operációk pedig akár 16 millió forintba is kerülhetnek, amit zsebből csak nagyon kevesen tudnának megfizetni.
A tervezett beruházások része a legújabb, high-tech orvosi eszközök, gépek és berendezések beszerzése, az orvostechnológia ugyanis rohamléptekkel fejlődik, amivel muszáj lépést tartani. Természetesen cél a magán-járóbetegellátás erősítése, valamint a privát kórházi háttér kialakítása is, hiszen mint az intézmény alapítója rámutatott, folyamatosan nő az igény a privát egészségügyi ellátás iránt. A fekvőbeteg-ellátás ugyanakkor nem terjed majd ki minden orvosi szakmára, de néhány speciális, a tb által nem finanszírozott – például arc- vagy érsebészeti – beavatkozást mindenképpen szeretnének meghonosítani.
Varga Péter Pál a sportegészségügyi kapacitás fejlesztésében is komoly potenciált lát. A BEK szerződéses partnere a Magyar Labdarúgó-szövetségnek, és magánbetegként minden sportoló igénybe veheti sportegészségügyi szolgáltatásaikat, amelyeket a tervek szerint ugyancsak jelentősen bővíteni fognak.
Kapható a Xanax hazánkban
A sajtóhírekkel ellentétben Magyarországon elérhető a Xanax, annak csupán egy speciális kiszereléséből, a nyelv alá helyezhető Xanax SL (sublingualis 0,5 mg) tablettából volt hiány június 21. és július 17. között, erről a készítmény gyártója időben tájékoztatta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet – áll a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében. A depresszió, a szorongásos kórképek, illetve a pánikbetegségek kezelésére szolgáló készítmény jelenleg nyolcféle kiszerelésben engedélyezett Magyarországon; a korábban átmenetileg hiánycikként regisztrált Xanax SL forgalma kevesebb mint 1 százaléka a termékcsoport forgalmának. (MI)