Nyolc Kárpát-medencei magyar párt vezetőjének részvételével tartották tegnap Tusványos hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetését. A fórumot tanácskozás előzte meg, ahol a külhoni magyar vezetők közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben elítélik az Európai Unió elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszer-betelepítést. „Hisszük és valljuk, hogy a brüsszeli bürokraták nem dönthetnek helyettünk, jogunk van nekünk dönteni a közös jövőnkről, jogunk van eldönteni, kikkel akarunk együtt élni” – áll többek között a Tusnádfürdői nyilatkozatban.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a többi Kárpát-medencei magyar pártvezető nevében is úgy fogalmazott: a nyilatkozat egyfajta értékítélet, mert minden aláírója elkötelezett a keresztény gyökerű Európa megmaradása mellett és visszautasítja az államok szuverenitásának felülírását. „Mindannyiunk joga eldönteni, kivel és milyen módon akar együtt élni, és nem lehet ránk erőltetni olyan döntéseket, amelyeket nem vállalunk. Első pillantásra úgy tűnik, hogy ez a népszavazás egy magyarországi belügy, de mivel mi egy nemzet vagyunk, a magyarországi belügy mindannyiunk ügye” – mondta.
Németh Zsolt a Fidesz külügyi kabinetvezetőjeként üdvözölte a nyilatkozat megszületését és kijelentette: egyetért a megfogalmazással, hogy a magyarságnak joga van nem egyetérteni az Európai Bizottság elhibázott válaszával. Bízik benne, hogy október 2-án az anyaországi és külhoni magyarok egyaránt megjelennek a népszavazáson, hogy Brüsszel is meghallja és megértse a Kárpát-medencei magyarság álláspontját. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke rámutatott: a magyarok nem euroszkeptikusok, csak eurokritikusok, akik nem rombolni, hanem építeni akarják az uniót. „A mi kritikánk építő kritika, mi igent mondunk Európára. A kisebbségi magyarságnak, az anyaországnak és a Fidesznek is Európa kiemelt fontosságú prioritása a gondolkodásában, az identitásában. A kisebbségi magyarság helyzetének hosszú távú rendezéséhez nélkülözhetetlen az Európai Unió” – fogalmazott. Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kijelentette: mivel Románia csak elvi alapon tiltakozott a kötelező betelepítési kvóták ellen, az erdélyi magyar politikusok feladata is lesz tudatosítani a referendumon való részvétel fontosságát.
Egy másik kerekasztal-beszélgetésen Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a nemzeti szuverenitást érintő egyik legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy Magyarország meghatározhatja-e, kik a polgárai, kik élhetnek ott, és ha valaki ide akar jönni, milyen feltételek mellett teheti meg. Erről a jogunkról nem mondtunk le soha. „A házamban bárkit vendégül láthatok, de azt nem tűröm el, hogy a szomszéd mondja meg, kit engedjek be” – hangsúlyozta.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke leszögezte: magyar és magyar között nem lehet különbség, a migráció és bevándorlás mindig is nemzeti hatáskörben volt az unióban, és ott is kell maradnia. Zsarolásnak egyetlen nemzet sem engedhet, az urnáknál adandó válasz pedig egyértelműen a nem.Soros Györgynek a migráció ügyében tett nyilatkozatairól azt mondta: visszautasítja, amikor nagy befolyású emberek meg akarják mondani, mi a helyes magatartás egy népcsoport, nemzet esetében.
A nemzetpolitikai beszélgetésen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár úgy értékelt: 2010 óta radikális, jelentős eredményeket hozó váltás ment végbe a nemzetpolitikában, amelynek célja az elvándorlás csökkentése, a rossz demográfiai helyzetet pozitív irányba fordítása.
A visszahonosítottak voksa is számít Eddig 259 ezer visszahonosított magyar regisztrált, így az október 2-i kvótareferendumon az érvényességi küszöb 4 millió 230 ezerre emelkedett. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele érvényes voksot ad le. Ebbe a választói névjegyzékbe felvett visszahonosított magyarok is beleszámítanak. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint a határon túl élő magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, ha előzetesen bejelentkeztek a választói névjegyzékbe. Aki ezt 2013 augusztusa óta már megtette, annak nem szükséges a regisztrációt megismételnie, csak ha a leadott adatai változtak. A több mint negyedmillió levélcsomag kipostázását augusztus 20-a után kezdik meg. A levélvoksoknak október elsején éjfélig kell postán beérkezniük a választási irodához, de a magyar külképviseleten is le lehet adni őket szeptember 17-től.
Mentés