Nagyot javultak a török líra piaci kilátásai, miután a jegybank az átlagos várakozásoknál jócskán nagyobb mértékben emelt az irányadó kamaton, egyúttal jelzést is nyújtott a piacnak, hogy az országban zajló gazdasági folyamatok és nem a politikai szándékok alakítják döntéshozatalát.
A Török Nemzeti Bank tegnapi rendes kamatdöntő ülésén 625 ponttal 24 százalékra emelte az irányadó kamatrátát, megfelelve a korábbi üzenetének, miszerint reagálni fog a piaci folyamatokra, amelyek a devizában eladósodott és politikai viták nyomán szankciókkal sújtott ország fizetőeszközét zuhanórepülésbe küldték.
A bejelentett emelés nagyjából kétszer akkora, mint amennyit a piaci elemzők átlagban jósoltak, így a reakció is kedvező volt, a líra egyből öt százalékkal erősödött. A befektetők azért is örülhetnek a mostani lépésnek, mert Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban és a tegnapi kamatdöntés előtt is elítélte a magas kamatokat és azok növekedéslassító hatását, és eddig úgy látszott, hogy a jegybank közvetlenül az elnöki befolyás mentén alakítja politikáját.
A tegnapi kamatdöntés ezt cáfolja, és ugyan nem orvosolja a török gazdaság sérülékenységi problémáit, a jegybank markáns üzenetet küldött a piacnak, aminek stabilizáló hatása lehet.
Nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakult ugyanakkor az Európai Központi Bank (EKB) tegnapi kamatdöntő ülése. Az eurózóna jegybankja a főbb kamatfeltételeken nem változtatott, egyúttal bejelentette, hogy az eddigi havi 30 milliárd eurós keretét októbertől 15 milliárdra csökkenti eszközvásárlási programjában, amivel a piaci likviditást és a gazdasági növekedést biztosítja a zóna tagországainak.
Miután egyre inkább afelé tolódik a várakozás, hogy az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve gyakorlatához hasonlóan az EKB is a szigorítás útjára lép, a piac azt is várta, hogy konkrét záródátumot is bejelentenek tegnap. Mario Draghi, az EKB elnöke ezt a kérdést nyitva hagyta, mondván, ezeket a részleteket még valószínűleg idén véglegesíti a bank.
Az EKB jelenleg több tényezővel zsonglőrködik. Draghi elmondta: az eurózóna szerencsés, hogy a török vagy például az argentin és venezuelai válságok hatásai egyelőre nem mutatják a tovagyűrűzés veszélyét. A bizalomvesztés, amely az amerikai kamatemelésekkel tandemben kedvezőtlenül hat a fejlődő piacokra, így a forintra is, ugyancsak kezelhetőnek látszik. A török fejleményeket, valamint az EKB lépéseit követően 324 körüli szintre erősödött a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.
Az EKB-tól általában azért várják a szigorítást a piacon, mivel ennyi év bővülést követően szükségszerű a zsugorodás, és ilyenkor a jegybank akkor tud segíteni, ha a növekedés során magasba emelt kamatot csökkenti. Most nem ez a helyzet, eurókamat nincs, és nem is tud nagyot lépni a Draghi által vezetett pénzintézet, mivel az eurózóna egyes országai nagyon eltérő helyzetben vannak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is elsősorban az EKB politikáját követi, az eurózónában jelenleg 2019 nyarát követően várják a kamatemelést. Az e havi kamatdöntéskor már – kicsiben – az EKB-hoz hasonló megfontolásokból a hazai rendkívül alacsony kamatszint emelésének forgatókönyvét várnák a jegybanktól. A látszólagos EKB-kivárás az MNB számára is haladékot jelenthet.