A 2015-ös átlaghoz képest több mint háromszorosára nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma Magyarországon, amivel hazánk a 27 európai országot tartalmazó rangsor élén áll. Az Eurostat minapi összegzése szerint a sorban következő Máltán és Írországban bő két és félszeres volt a felfutás.
– Hazánkban a 2016-ban bevezetett ötszázalékos lakásáfa, az önerős építésnél ötmillió forintig visszaigényelhető forgalmi adó, valamint az új lakások esetében megnövelt családi otthonteremtési kedvezmény okozza elsősorban a látványos felfutást. Az újlakás-piacot emellett fűti a válság alatt százezres nagyságrendben elhalasztott kereslet aktivizálódása, valamint a nagyszámú befektetési célú vásárlás is – elemezte az adatsort Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Szintén az élen áll Magyarország azzal, hogy bő két év alatt 30,5 százalékos drágulás zajlott le a hazai lakáspiacon. A régiós országok közül Csehországban volt még hasonló mértékű árnövekedés. A legfrissebb drágulási ütem ugyan már nem a legmagasabb az Európai Unió országaiban, de az első negyedévben így is 11,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak az éves összevetésben. 2017 utolsó negyedévéhez képest 4,4 százalékkal nőttek a lakásárak, ami Lettország után a második legnagyobb érték.
Ezek a számok újból erőre kapó drágulásról tanúskodnak, hiszen 2016 óta nem volt ilyen mértékű a lakások áremelkedése. – A legfrissebb adatokból is látszik, hogy a régió ingatlanpiaca még mindig erős felfutási szakaszban van, amelyből Magyarország is kiveszi részét – kommentálta a statisztikát Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.