A kormányzat 2010 után úgy határozott, hogy azokra az ágazatokra, amelyek a válság időszaka alatt is jövedelmezők voltak, különadókat vet ki. A piaci viszonyok miatt az extraterheket leginkább multinacionális vállalatoktól szedte be az állam. Az elmúlt években az adórendszer több ponton is módosult, így ezek a köztehertípusok is változtak. Ezzel együtt bizonyos prosperáló szegmensek szereplői ma is komoly összeggel járulnak hozzá az ország közös kiadásához. A pénzügyi rendszer résztvevői például idén bankadó címén 66 milliárd forintot utalhatnak át a költségvetésnek, ehhez társul 206 milliárdos tételben a tranzakciós illeték.
Eközben a távközlési szektortól 54 milliárd folyhat be, közel 75 milliárd az energiaipari vállalatoktól származhat, a közművezetékek adója pedig több mint ötvenmilliárdos bevételt hozhat. Mindent összevetve 450 milliárd forint körül mozog az érintett szektorok együttes befizetése, s 2018-ban is hasonló nagyságú summával számolhat a költségvetés.
Ennél is nagyobb összeget, nagyjából 570 milliárd forintot áldoz idén az állam a családok boldogulására. Az egyik legfontosabb tétel az otthonteremtési támogatás: a családok lakhatásáról gondoskodó program nem kevesebb mint 210 milliárddal szélesíti a társadalom lehetőségeit, a gyermekek után érvényesíthető közteherkedvezmények pedig újabb 277 milliárdot jelentenek azoknak a szülőknek, akik legális keretek között vállalnak munkát. Ehhez társul a gyermekétkeztetésre szánt 74 milliárd forint, amely több százezer gyermek étkezésének anyagi fedezetét adja, s megemlíthetők a kikapcsolódást kínáló Erzsébet-táborok is a maguk néhány milliárdos kiadásával. Az állam jövőre az ideinél is többet fordít ezekre a célokra, a summa így 2018-ban – a tervek szerint – bőven túllépheti a hatszázmilliárd forintot.
Ez ügyben felidézhető a nemzetgazdasági miniszter egy korábbi nyilatkozata. Varga Mihály a Magyar Időknek adott egyik interjúban arról beszélt: a kormányzat azt szeretné elérni, hogy a gyermekvállalást semmiképpen se akadályozhassák meg az anyagiak. – A kérdés lényeges – mondta a tárcavezető, majd felidézte, hogy Európa más országai is hozzánk hasonló helyzetben vannak. – A különbség annyi – tette hozzá –, hogy míg bizonyos helyeken például betelepítéssel próbálkoznak, addig a magyar kormány a családalapítást, a gyermekvállalást támogatja, egyebek mellett nagy összegű adókedvezményekkel is.
Pályázat
A gyermekszegénység visszaszorítására, megelőzésére és a szegény családban élő gyermekek számának csökkentésére fókuszál az integrált térségi gyermekesélyprogramokat támogató pályázat – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerdán Encsen. Czibere Károly a borsodi településen az MTI tudósítása szerint kifejtette, hogy a mintegy 24 milliárd forintos komplex programnak három eleme van: 15 milliárd forintra pályázhattak a gyermekjóléti központok, amelyek pontosan tudják, mennyi hátrányos helyzetű gyerek él a térségben. Ezt egészíti ki az 5,5 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési pályázat – a pénzből játszóterek, közösségi házak létesíthetők –, míg 3,6 milliárd forint jut az úgynevezett kísérőprogramra, szakmai, módszertani háttértámogatást biztosítva. Az ország 31 leghátrányosabb helyzetű járásának gyermekjóléti központjai és az azokat fenntartó önkormányzatok pályázhattak.
Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adópartnere:
Az ágazati adókat azért vezette be a kormány, hogy kezelje az akkori költségvetési hiányt, és szélesítse az állam pénzügyi mozgásterét. A különadók ügyében Magyarország úttörőnek számított: a hazai döntéshozók elsőként határoztak ilyen terhekről, később más uniós tagországok is bevezettek efféle adókat. Idehaza több ágazatnak is jelentős összegű extrabefizetéseket kell évről évre a közkasszához eljuttatnia. Fontos azonban, hogy az érintett vállalatok a jelek szerint megszokták a különadókat: a legtöbbjük ki tudja gazdálkodni az elvonást, a különadók ma már az üzleti tervek részévé váltak.
Kató Aladár, a Magyar Téglásszövetség elnöke:
Jelentősen megélénkült a lakásépítési kedv a kormányzati intézkedések, különösen a kisebb áfa és a 10 plusz 10 millió forintos csok hatására. Mi ezt a forgalmi adatokon testközelből érezzük, a tavalyi jelentős többlet után az idén tovább nőtt a tégla és a cserép iránti kereslet. A tavaly megépült tízezer lakás már biztató jel volt, idén pedig várakozásaink szerint akár a 16-17 ezret is elérheti az átadott új otthonok száma. A távlatos tervezhetőség érdekében ugyanakkor szükségesnek látjuk, hogy a kormányzat meghosszabbítsa a kedvezményes forgalmi adó hatályát 2019 utánra is.