Idézzünk fel három hírt, történést a saját bevallása szerint választási győzelemre, kormányváltásra készülő MSZ(M)P háza tájáról.
1. Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt szövetséget kötött a nyíltan kommunista, szélsőbaloldali, ’56-os szabadságharcosokat gyalázó, sortűz-áldozatokat lecsőcselékező ún. Balpárttal.
2. Pécsi szervezetük elnökségi tagja főbelőve ábrázolta Orbán Viktor miniszterelnököt.
3. Molnár Gyula pártelnök Kolozsváron azt mondta: „a határon túli magyarok szavazati joga fontos vívmány, azt meg kell tartani.”
Ennél nagyobb zűrzavar talán már nem is létezik.
Az egyszerű választópolgár szemszögéből egy mondatba sűrítve a fenti három hírt:
Ezek kivennék az alaptörvényből az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét rögzítő passzust, főbe lőnék politikai ellenfeleiket – de legalábbis nincs ellenükre az ilyen -, mindehhez pedig számítanának a határon túli magyarság támogatására is.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez a balszövetség – a felmérések szerint – jelenleg a parlamenti küszöb felé tart, hiszen két párt választási szövetsége esetén 10 százalék, míg ha a liberálisok vagy a Balpárt nevét is odabiggyesztik a szavazólapra az MSZP és a Párbeszéd neve mellé, akkor már 15 százalék az a bizonyos bejutási küszöb.
Hogy a név nem is kell? Csak a szavazók, arcvesztés árán is?!