Alig másfél hónappal azután, hogy a Jobbik elnökválasztásán a Vona Gáborhoz hű Sneider Tamás kapott felhatalmazást a párt vezetésére, a tisztújításon alulmaradt Toroczkai László és Dúró Dóra új pártot hozott létre. Ezt maguk az alapítók jelentették be a hétvégén Ásotthalmon, a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén. A felszólalók egyfelől visszatekintettek a Jobbiktól való eltávolodás okaira, másfelől felvázolták főbb célkitűzéseiket a rövidebb és hosszabb távú jövőre.
– Akik itt vagyunk, már túl vagyunk a gyász időszakán, mi már a jövőbe nézünk, zászlót bontunk, alapköveket helyezünk el, eszmei alapokat, amelyre építkezni tudunk – fogalmazott Novák Előd, a Jobbik korábbi, két évvel ezelőtt Vona Gábor által kiszorított alelnöke. Novák hangsúlyozta, kiléptek a pártból, pedig nem ők változtak, hanem a Jobbik, mégpedig menthetetlenül, amihez nem asszisztálhatnak tovább.
– Az egyetlen helyes erkölcsi lépés a kilépés volt. A párt szakad, de a világnézetünk marad. A közösség lelkét el lehet venni, de egyénenként megőrizhettük azt, és most összekapaszkodva folytathatjuk küzdelmünket – emelte ki Novák Előd, aki hozzátette, eddig 51 képviselői mandátumot veszített a Jobbik a kilépésekkel.
Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere felszólalásában többek közt azt hangsúlyozta, céljuk pozitív jövőképet nyújtani, olyan országot építeni, ahonnan nem elmennek, hanem ahová visszaköltöznek a magyarok.
– Olyan Magyarországot szeretnénk Európában, amely fehér szigetként megmarad, ha lesz Európai Unió, akkor is, ha eltűnik, akkor is – hangsúlyozta Toroczkai, aki a megoldandó feladatok közt említette a népesség fogyásának megállítását, a kivándorlás okainak megszüntetését, az Európa iszlamizációja elleni fellépést, sarcok helyett az igazságos közteherviselés megteremtését, a devizahitelesek, a bankok által megkárosított százezrek ügyének rendezését.
Dúró Dóra, aki a Jobbik színeiben nyert mandátumot, kijelentette, kész vállalni az országgyűlési munkát a Mi Hazánk szolgálatában.
– Olyan közösséget szeretnénk építeni, ami a nemzetstratégiai kérdéseket semmilyen körülmények között nem rendeli alá politikai taktikázásnak. Aminek az értékrend az alapja, amelyeket nem kérdőjelezhet meg a közösség vezetése sem, és nem mondhatja évtizedek múlva, hogy igazából mi nem azok voltunk, aminek láttattuk magunkat, vagy hogy ami azokban az években ment, az nem volt igaz – sorolta, utalva Mirkóczki Ádám azon kijelentésére, miszerint a Jobbik 2010 előtti retorikája nem volt igaz.
– Mindannak ami történt, nemcsak politikai jelentősége van, hanem emberi is. Az a közösség, amelynek tagjai voltak, baráti közösség volt, ami rövid idő alatt porba hullt. Eltűnt, semmivé lett, lélektelenné vált, kiüresedett. A stratégiai, politikai és kommunikációs hibák mellett kijelenthető, hogy ennyi embernek csalódást okozni, ennyi embert megbántani, elvenni a hitét, nemhogy nem érte meg, de bűn és önzés volt – mondta a képviselő.
A Jobbik vezetése arra szólította fel korábbi parlamenti és önkormányzati képviselőit, adják vissza mandátumukat. Dúró Dóra viszont – mint jelezte – megtartja mandátumát, és minden bizonnyal hasonlóan járnak el az önkormányzati képviselők is.
Horn Gábor (Republikon Intézet): Az elmúlt 30 év párttörténelme azt igazolja, hogy eddig egyik pártnak sem sikerült osztódással szaporodni. Ez elmondható a kisgazdákról és az MDF-ről is. Ennek ellenére van létjogosultsága a Mi Hazánknak, hiszen olyan, a Jobbikon belül feloldhatatlan konfliktusok vezettek ide, mint a cukisodó Vona-vonal és a Toroczkai-féle szélsőséges radikalizmus. Az is bizonyos, hogy az új párt léte meg fogja viselni a Jobbikot. Az önkormányzati választáson ugyanis, ha egy polgármester jól végzi a munkáját, párttól függetlenül esélyes az újraválasztásra.
Ugyanakkor a Mi Hazánk programja szinte megegyezik a Fideszével. A migráció, a demográfiai krízis, az EU gyarmatosító politikája hajaz a kormánypártok elmúlt években hangoztatott programjára. Az egyetlen különbség talán, hogy a Fidesz nem úgy nyúlt a cigány–magyar együttéléshez, miként a most megalakult párt tenné. Magyarországon van egy kisebb radikális bázis, amelyet a szélsőséges hívószavakkal meg lehet szólítani. Ha a Mi Hazánk be is kerül négy év múlva a parlamentbe, nem lesz konstruktív ellenzéki párt, pont azért, mert a radikális, szélsőséges populista erőkre nem jellemző a konstruktivitás, nem lesz együttműködő partner.
Simon János politológus: Annak ellenére, hogy létrejött egy, a Jobbikból kizárt, kilépett tagok által alapított párt, nem beszélhetünk pártszakadásról, hiszen a pártvagyon egy helyen maradt. Még akkor is, ha a Jobbik most látszólag nehéz anyagi helyzetben van, az a párt lesz erősebb, amelyik mögött pénz áll.
Ezzel együtt a nemzeti radikalizmusra és a radikális ellenzékre mindig igény van, miként Nyugat-Európában is ez a jellemző, így itthon is el lehet érni egy 5-10 százalékos támogatottságot. Ehhez olyan biztos programpontokra van szükség, amelyek a nemzeti érdekek mentén védik a radikalizmust. Most az első lépést megtették ennek irányába, és mindez a pártoskodásnak sem válik hátrányára, hiszen jó, ha a politikai színtér időről időre változik.
Ha a Mi Hazánk a következő országgyűlési választáson bejut a parlamentbe, elfoglalhatja a Fidesztől jobbra lévő politikai teret. Ennek előszobája az önkormányzati választás, amelyen segíthet az új pártnak, hogy számos jobbikos képviselő az ő képviseletükben dolgozik és indul jövőre. De egy sikeres önkormányzati választáshoz is pénz és kapcsolati tőke kell. A Jobbiknak országos hálózata van jelenleg, igaz, ez még tovább bomolhat.