Magyarország belügye a budapesti kormány által kezdeményezett kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás – közölte Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja. A politikus hozzátette: kérte a magyar kormánytól, hogy tisztázza a kvótareferendum célját. Mint fogalmazott, azért szeretne több információt, mert az ügy közvetlenül kapcsolódik az Európai Unió politikájához. Hozzátette: nem szabad elfelejteni, hogy a menedékkérők elosztására vonatkozó kvótarendszer felállításáról korábban kötelező érvényű döntés született az Európai Unió Tanácsában.
Az Európai Bizottság szóvivője is arról számolt be, hogy a testület azt várja a Magyarországtól, tegye világossá szándékát a kezdeményezéssel kapcsolatban. Natasha Bertaud elmondta: az uniós bizottság a sajtóból értesült a magyar kormány népszavazási szándékáról.
– Nem értjük, hogyan fog illeszkedni abba a döntéshozatali folyamatba, amelyben a tagállamok, köztük Magyarország is megállapodott az uniós szerződések keretében – tette hozzá. Ugyanakkor arról, hogy jogszerűnek tartják-e a referendumot, nem tudott állást foglalni
a szóvivő.
– Az uniós jog nem tiltja a népszavazásokat – jelentette ki Klaas Dijkhoff, az Európai Unió soros elnökségét képviselő Hollandia bevándorlási minisztere. Hozzátette: a tagállamokra tartozik, hogy módot találjanak a brüsszeli döntések megvitatására, de arra egyelőre nem adott választ, hogy mi történhet a voksolás után. A holland miniszter hozzátette: manapság nagyon népszerű népszavazásokat tartani. „Orbán Viktor ismételten kísérletet tesz arra, hogy politikai célokból felkorbácsolja az EU- és migránsellenes érzelmeket ahelyett, hogy gyakorlati javaslatokat terjesztene elő” – írta közleményében Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője. Az olasz politikus szerint Európának a szolidaritáson kell alapulnia, a kötelezettségeknek eleget kell tenni, amikor az Európai Unió Tanácsa által megszavazott döntések teljesítését kérik, akkor teljesíteni kell azokat. „Európa nem lehet á la carte menü, amelyből az ember kiválasztja a számára hasznos részeket, a többit pedig figyelmen kívül hagyja” – tette hozzá. A spanyol belügyminiszter egyenesen az Európai Unió halálát vizionálta, ha általánossá válik a népszavazás. Jorge Fernández Díaz ugyanakkor elismerte, hogy nem könnyű összeegyeztetni az államok szuverenitását az Európai Unió arra irányuló szándékával, hogy igazi politikai egységet képezzen.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint minden olyan döntésre, elképzelésre, koncepcióra vonatkoznia kell a tervezett népszavazásnak, amely bármilyen módon valamilyen kvótát akarna ránk erőltetni. A tárcavezető sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Magyarország nem írt alá olyan nemzetközi szerződést, amely alapján bárki megmondhatná, hogy kit kell kötelezően beengedni az országba. Kiemelte: fontos megkérdezni az emberek véleményét egy Európa jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben, és ebben „az emberek akarata ellenére nem lehet dönteni”. – Olyan közös megoldás még nem született, amely segített volna a válság megoldásában, mert ha lenne ilyen, nem érkezne naponta több ezer ember az EU területére alapvetően ellenőrizetlen és szabályozatlan formában – mondta.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a demokráciához hozzátartozik, hogy meg kell hallgatni a népet, és a migrációs kérdéskör annyira jelentős, hogy erről az ország lakosságát meg kell kérdezni. A tárcavezető erről az M1 aktuális csatorna hírfolyamában beszélt. Trócsányi László azokra az ellenzéki reagálásokra, amelyek szerint a kérdés alkotmányellenes, azt mondta: a kérdés az alaptörvényen alapszik, és nincs olyan nemzetközi szerződés, amellyel ütközne.
A népszavazás menetéről az igazságügyi miniszter közölte: ez egy hosszú folyamat, hónapok fognak eltelni, míg sor kerülhet a referendumra. Ha a népszavazás eredményes lesz, az Országgyűlésnek annak nyomán kötelezően jogszabályt kell alkotnia. A Kereszténydemokrata Néppárt szerint meg kell őrizni a magyarság kulturális egységét, ezért nem támogatják a kényszerű betelepítéseket.A kisebbik kormánypárt meggyőződése szerint a magyaroknak kell eldönteniük, hogy az európaitól jelentősen különböző kultúrájú – és sokszor integrálódni képtelen – emberek sokaságával képzelik-e el az országhatárokon belüli együttélést, vagy elutasítják, hogy mindezt kívülről erőltetve tegyék kötelezővé.
A Jobbik támogatja a bevándorlási kvótáról szóló népszavazást, érdekelt abban, hogy érvényes és eredményes legyen a referendum, és a „nem” szavazatra buzdítja szimpatizánsait – közölte Vona Gábor pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Egyúttal arra kérte a baloldali pártokat, hogy tegyék félre pártpolitikai érdekeiket és a „szánalmas, gyermeteg hisztériát”, és legyenek képesek egyszer az életben nemzetben gondolkodni.
Pro és kontra a kezdeményezésről
Az Alapjogokért Központ álláspontja az, hogy a Fidesz által a kötelező betelepítési kvóta ellen tervezett népszavazás kérdése megfelel a hatályos alkotmányos és törvényi előírásoknak is, ezért a Nemzeti Választási Bizottság előreláthatóan hitelesíteni fogja azt. A központ jogászai úgy vélik, a népszavazás témája az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. Sem magyar, sem uniós előírás nem zárja ki a magyar törvényhozás erre vonatkozó jogalkotási kompetenciáját, sőt éppen hogy az unió tervezett döntései ütköznek a magyar alaptörvénybe, ezáltal sértik Magyarország szuverenitását. – A kérdés tiltott tárgykörnek sem minősül, mivel az alaptörvény, a korábbi alkotmánnyal is megegyezően, azt írja elő, hogy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani – véli Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője.Hozzátette azonban, hogy az uniós jog az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján nem minősül nemzetközi jognak, hanem egy önálló és speciális jogterületnek, ezáltal azzal összefüggésben kiírható népszavazás. A jogászok szerint a kérdés tarthatónak látszik a népszavazási törvény szempontjából is, mert megfelel a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének is: vagyis arra egyértelműen lehet válaszolni, és az Országgyűlés is vélhetően el tudja majd dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A Fidesz által tervezett népszavazási kezdeményezés egyes szakértők szerint nem jogszerű, mivel az alaptörvénybe ütközik.
A lapunknak nyilatkozó Lattmann Tamás nemzetközi jogász úgy látja, a Fidesz nem szervezhetne jogszerűen népszavazást, mivel nem eldönthető a tervezett népszavazási kérdésből, hogy milyen időszakra és milyen jellegű döntésekre vonatkozna a szavazási felvetés, azaz vonatkozna-e a már elfogadott vagy a későbbi európai uniós határozatokra is. Lattmann Tamás jelezte, hogy a hatályban levő, már elfogadott uniós jogszabályok mindenképpen nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségnek minősülnek, hiszen ezek az uniós jogszabályok az európai uniót létrehozó alapító szerződésből fakadó kötelezettségek, tehát mind nemzetközi szerződések. Mint ismeretes Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvóta ügyében. A kormány által a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”