A liberálisok azt próbálják sugallni az embereknek, hogy a magyar kormány gúnyt űz belőlük, félrevezeti őket, az egész csak politika és semmi több – ezt a világhálón még tetézik olyan agyalágyult szellemességekkel, mint a Tudta-e, hogy hülyének nézik? és társai. Ugyanígy a valamelyik romkocsmából távirányított viccpárt, persze ők annyira unalmasak, hogy idézni sem érdemes őket. Ebből is látszik, ki lógta el a stilisztikaórákat. De tovább. Miről is szól tulajdonképpen ez az egész? Ahhoz egy kis példát idézek, amolyan javíthatatlanul didaktikus módon, mert liberálisainkra ráfér.
Történt egyszer, hogy – még a görög antivilágban – egy Kasszandra nevű gyönyörű hajadonba úgy belezúgott Apolló görög istenség, hogy nemcsak madarat lehetett vele fogatni, hanem a jóslás képességét is elkérte tőle a leányzó. Meg is kapta! Ám ekkor Kasszandra visszautasította a szereleméhes istent, aki ezért átokkal sújtotta, mégpedig azzal, hogy a jóslatait senki se higgye el. Fából vaskarika vagy éppen faló, hiszen Trójának ez okozta a vesztét: hiába figyelmeztetett mindenkit Kasszandra, hogy ne hozzák be a városba a hatalmas falovat – mert tömve lehet görög migránsokkal –, rá sem bagóztak. Ezt mondták a felelősen gondolkodó politikusok az ellenőrizetlenül beözönlő migránstömegekről is, de eddig csak legyintett mindenki, és jöttek, egyre jöttek, húzták magukkal a kis falovaikat is, egészen Párizs közepéig, ott pedig terroristák bújtak elő belőlük, gyilkoltak és robbantgattak. Lám, nem is véletlenül hívják Párizst Párizsnak, hiszen a franciák eredetmítosza szerint pont Trójából származnak. Kasszandrai kor ez, de legalább már ott tartunk, hogy a német belső elhárítás, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elismerte, hogy helytelenül mérte fel az Iszlám Állam tevékenysége és a menekülthullám közötti összefüggést.
Visszatérve a plakátokhoz: nem tudom, mi számít nagyobb bűnnek: jelentékteleníteni egy egész évszázadot meghatározó folyamat nyitányát, vagy idejében figyelmeztetni az európai lakosságot a veszélyről? Pedig egy jó politikus és a jó politika ismérve az, hogy a homlokához emeli a kezét – nehogy a pillanatnyi napsugár megvakítsa – és átlát az eseményhorizonton, magyarán tudja, hogy mi vár Európára, azon belül Magyarországra, ha minden így folytatódik. Mert folytatódik, hiszen nemrég súlyosan megsérült egy francia rendőrnő Toulouse-ban, miután rátámadt egy algériai férfi a rendőrőrsön. Először megpróbálta elvenni a nő fegyverét, később egy kést rántott elő és nyakon szúrta a nőt. Németországban a szövetségi legfőbb ügyészség egy rendőr megkéselése miatt vádat emelt egy 16 éves lány ellen, aki a hatóság hétfői közleménye szerint az Iszlám Állam terrorszervezet megbízásából hajtotta végre a támadást.
Persze, már pedzegetik, hogy a férfi „mentális zavarokkal küszködik”. Ezt mondjuk nem értem: a gyilkosok úgy általában nem küszködnek – magyarán szólva – mentális zavarokkal? Azok talpig becsületes állampolgárok, akik úgy járnak gyilkolni, mint mások a hivatalba? Ki tudja.
Az is érdekes, hogy régebben megbecsülték, ha valaki nem átallt cselekedni a vész ellen. Például IV. Béla okult a tatárjárásból, és várakat épített szerte a honban, na meg a gyepűt is megerősítette a Kárpátokban. És láss csodát, a második tatárjárást megakasztotta, hiszen IV. László 1285-ben győzedelmeskedett, és visszaverték a betolakodókat, de erről már kevesebb szó esik. Persze ha liberális király lett volna, koronáját felajánlva siet a Tatár-hágóhoz, hiszen nem ítélheti el az összes mongolt egy balul elsült első találkozás után! Virágkoszorús lányokkal köszöntötte volna őket, majd egy kis lacikonyha és kobozzenés műsor után újból feldúlták volna az országot. Szerencsénkre kardosabb kor volt az. Félretéve a tréfát: valóban nagy a baj, ha még a liberális médiában is fel-felröppen egy-egy kósza hír, mint például egy ENSZ-tanulmány vagy egy kutatócsoport előrejelzése arról, hogy a világ népessége vészesen növekszik, az erőforrások pedig, mint például az ivóvíz, vészesen csökkennek. És mivel Mezopotámiában kiszáradnak a földi paradicsomot tápláló folyók, Afrikából pedig több százmillió ember kelhet útra, vajon merre fognak tartani? Csak kérdés, hogy mire ebbe a kerítéstelen édenkertbe jutnak – ami még a mai Európa, amelyet nemhogy lángpallosos angyalok, de még határőrök sem őriznek –, marad-e egyáltalán valami, ha előőrseik úgy rohannak neki a finom gyümölcsfáknak, mint egy olaszországi éttermet nemrég lerohanó migránshorda?
Azt is megértem, hogy Európa egyik felének rossz a lelkiismerete a gyarmatosítás miatt. De nem értem, hogy a szekuláris nyugati államokban mért működik politikai és társadalmi felelősség értelmében az eredendő bűn, ha már a teológiai változatában nem hiszünk. A liberálisok azt is a jobboldal szemére vetik, hogy micsoda álnok társaság, mivel kereszténynek mondják magukat, aztán szárnyatlan kerítéseket építenek, és nem segítenek a menekülteken. Pedig azokon segítenek, de aki nem árulja el, miért van itt és mi elől menekült el, azzal miért kellene szóba állni? És amúgy is, van egy agyonidézett mondat, amit néha nem ártana kissé kibővítve megszívlelni, ez pedig Szabó Dezső gondolata: minden magyar felelős mindent magyarért. Nos, mielőtt gyűlöletes szűklátókörűséggel és emberségtagadással vádolnának az inkvizítorok, elmondom, mire gondolok. Ezt a mondatot úgy is lehet értelmezni, hogy először törődj a szomszédoddal, ha éhezik, adj neki enni, ha elromlott a fűnyírója, és benövi a fű a házát, ne légy rest felajánlani a tiédet. Ha netalán országos méretű katasztrófa történik, például árvíz lepi el a fél Tiszántúlt, egy emberként légy a gáton és így tovább – ez a valódi humanitárius gondolkodás, így kellene felépíteni az emberiesség kis köreit. Nem úgy, hogy politikai felhangú csakazértisből támogatom a parttalan migránstömegek beözönlését, mert utálom a Fideszt, vagy más elfoglaltság híján szeretetszolgálat-fitneszt űzök, de azt is csak kommentekben, vagy kiviszek egy szendvicset a Keletibe, de ezzel le is tudtam, transzcendáltam, és én vagyok a humánum maga.
Ugyanígy szedték szét annak idején a „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat” plakátot is – maradjunk ennél az egynél, ezt is zokon vették az ügyeletes liberálisok –, pedig ha a módszeren lehet is vitatkozni, soha nem tudtam felfogni, mi lehet a baj a plakát tartalmával. Ha elmegyek valahová, betartom a helyi szokásokat, és nem kezdem meghonosítani a sajátjaimat, ha azok homlokegyenest ellenkeznek azzal a kultúrával, amelybe becsöppentem: maradjunk a gyerekházasságnál vagy az önbíráskodásnál, mert vannak ám még furcsaságok. De kultúra ide vagy oda, azt is mondták egy időben derék hontemetőink, hogy Európát az arab kultúra köpte ki magából (algebra, orvostudomány, mesés kertek!), és bizony, ha megfigyeltük, Röszkénél Ibn Rusd-kötetekkel a kezükben üvöltöznek a migránsok, táblákat követelnek, hogy matematikai feladványokkal űzzék el a dél-alföldi délutánok unalmát, és kis lugasokkal sáncolták körül a sátraikat. Vagy mégsem?
Szóval érdemes lenne a történelmi távlatokban gondolkodó politikát támogatni, már ha egyáltalán egy olyan világban akarunk élni, amilyenben felnőttünk, élünk és remélhetőleg élni fogunk.