Az elektronikai cikkekkel megrakott konténervonat Csengcsouból, Kína központi Henan tartományának fővárosából indult útnak a németországi München felé. Az út 15-16 napot vesz igénybe. Csengcsou (Zhengzhou) városa első menetrendszerinti vasúti áruszállító összeköttetését 2013 júliusában létesítette a németországi Hamburggal.
A Kína és Európa közötti vasúti teherforgalom a kínai Egy Övezet – Egy Út Kezdeményezéssel 2013-ban vett igazán nagy lendületet. A 2011-es kezdet óta már több mint húsz kínai városból közlekednek menetrendszerűen tehervonatok Európa harminc városába. A szolgáltatás kezdete óta már több mint 4 ezer szerelvény tette meg az utat Kína és Európa között.
A Kína által 2013-ban útjára indított Egy Övezet – Egy Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative) kereskedelmi infrastruktúra fejlesztési program két fő részből áll, a Selyemút Gazdasági Övezet (Silk Road Economic Belt) és a 21. Századi Tengeri Selyemút (21st Century Maritime Silk Road) programokból.
A kezdeményezés a világ lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magában.
Kína 2013 óta már több mint 50 milliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúra fejlesztési beruházásokra az Egy Övezet – Egy Út Kezdeményezéshez csatlakozó országokban. Az ennek keretében létrejött 56 kereskedelmi övezetben 180 ezer munkahelyet teremtettek a kínai vállalatok és 1,1 milliárd dollárral járultak hozzá a befogadó országok adóbevételéhez.
A kereskedelmi forgalom Kína és az Egy Övezet – Egy Út Kezdeményezéshez csatlakozott országok között 2016-ban 6,3 ezer milliárd jüant (913 milliárd dollár) tett ki.
Magyarország az Új Selyemút egyik állomásaként a középső szárazföldi és a déli vasúti útvonalon helyezkedik el. Az utóbbi a Tengeri Selyemút egyik célállomásához, a görögországi Pireusz kikötőhöz csatlakozik és ezt az összeköttetést javítja a tervezett Budapest-Belgrád vasúti beruházás.