Nem voltak veszélyben a Telenor lakossági felhasználóinak adatai és eszközei a múlt pénteken világszerte észlelt kibertámadás-sorozatban, jelentette ki hétfőn Sárvári Richárd, a távközlési vállalat megbízott műszaki vezérigazgató-helyettese az MTI érdeklődésére. Tájékoztatása szerint a WannaCry elnevezésű zsarolóvírus egy alapvetően vállalati belső hálózatokon alkalmazott protokollnak a gyengeségét használja ki, és cégek eszközeit támadja meg. A Telenornak mindössze 30-40 munkaállomását érintette a kibertámadás, tette hozzá.
A brit egészségügy elleni támadástól eltekintve úgy tűnik, hogy az európai kormányoknak és vállalatoknak sikerült elkerülniük a „kiberkáoszt”, mondta az európai rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) szóvivője. Jan Op Gen Oorth hangsúlyozta: „A jelek szerint nem emelkedett az áldozatok száma, a helyzet stabilnak tűnik Európában, ami sikert jelent.” Hozzátette, úgy látszik, hogy a hét végén sokan frissítették a számítógépes biztonsági szoftvereiket. A Renault egyik franciaországi gyárában ugyanakkor biztonsági okokból tegnap sem indult újra a múlt hét végén leállt termelés.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „komoly politikai szinten” vitassa meg a kiberbiztonság problémáját. Leszögezte, hogy a május 12-i globális kibertámadás mögött nem Oroszország áll, és az nem okozott jelentős károkat az orosz intézményeknek, az egészségügyi és a bankrendszernek, a helyzet mégis aggodalomra ad okot.
A hétfői munkanap kezdetével Japánt és Kínát is elérte az a zsarolóvírus, amely a hét végén a világ mintegy 150 országában okozott károkat; Kínában is több százezer gépbe férkőzött be a kártevő, a szigetországban pedig mintegy 2000 számítógép fertőződött meg a WannaCry nevű internetes kórokozóval. A zsarolóvírus hozzáférhetetlenné teszi a fertőzött gépek fájljait, és csak akkor hajlandó feloldani a zárlatot, ha a felhasználó 300 dollárnyi bitcoin digitális valutát átutal a zsarolóknak. A vírus mindeközben visszaszámol, és ha valaki nem fizet, a végén megsemmisíti az általa zárolt adatokat. A visszaszámlálás végső szakaszában a váltságdíj 600 dollárra emelkedik.
A vírus e-mailek mellékleteiben és fertőzött linkek megnyitásával terjed.
A kínai állami média híradásai szerint csaknem 30 ezer szervezet több százezer számítógépét fertőzte meg a vírus. A Hszinhua állami hírügynökség szerint az egyetemeket és egyéb oktatási intézményeket érintette a legsúlyosabban a támadás, amely nem kímélte a vasutat, a postai szolgáltatást, az egészségügyet, de irodákat és benzinkutakat sem. Japánban és Dél-Koreában is azt állítják, hogy idejében sikerült letölteni azokat a frissítéseket, amelyek megakadályozták a vírus behatolását, a számítógépes rendszerek nagy része ezért úszta meg a kibertámadást.
A számítógépes járvány múlt pénteken kezdődött; a WannaCry a hét végén több brit kórházat megbénított, tétlenségre kárhoztatta a német vasúthálózat egyes részeit és világszerte több kormányzati és vállalati számítógépes rendszert megfertőzött. A zsarolóvírus a Microsoft Windows operációs rendszer sebezhetőségét használta ki. Az amerikai nagyvállalat márciusban adott ki frissítést a probléma megoldására, de azoknak a gépe, akik ezt nem töltötték le, sebezhető maradt. A brit egészségügyben például még mindig 15 éves Windows XP operációs rendszert használnak, amelyhez a Microsoft már nem is nyújt támogatást, és nem készülnek hozzá frissítések.
Egy informatikusnak a vírusba rejtett internetes azonosító regisztrálásával sikerült a hét végén leállítania a vírus világméretű terjedését, de vasárnap már új változatok bukkantak fel az interneten, amelyek nem tartalmazzák a „kikapcsolókódot”, viszont ezek nem olyan kártékonyak. A Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági cég valószínűsítette, hogy a támadás Oroszországból indult ki, mivel a legtöbb fertőzési kísérlet ott történt. A többi között a legnagyobb orosz pénzintézetnél, a Szberbanknál, két mobiltelefon-szolgáltatónál, a belügyi, a katasztrófaelhárítási és az egészségügyi minisztériumnál, valamint az állami vasutaknál észleltek kibertámadást.
A Microsoft elnöke élesen bírálta a kormányokat, amiért számítógépes kártevőket halmoznak fel saját céljaikra.
Brad Smith blogbejegyzésében azt írta: „Tanúi voltunk, ahogy a CIA által bespájzolt biztonsági rések feltűntek a WikiLeaks oldalán, most pedig ez az NSA-től ellopott biztonsági rés sújtja világszerte a felhasználókat.”