Amihez talán hozzá kellet volna tenni – és most liberális jelző következik – a vadul nacionalista szenátornak, hogy egy világháború nem csak Corker nemzetét érintené, bármennyire is „kivételes” („exceptional”) országról is legyen szó, az ottani bevett mantra szerint.
A szenátor hozzátette, az elnök úgy munkálkodik, mint az NBC The Apprentic tévéshowjában az új állásra jelentkezők, „vagy valami hasonló módon”.
A két ember között mennek a kölcsönös oldalvágások. Trump vasárnap reggel twitter-üzenetében azzal vádolta Corkert, hogy nem mer újra indulni a választáson, mert „nincs vér a pucájában”. Mire Corker visszalőtt azzal, hogy „Szégyen, amiért a Fehér Ház felnőtteknek való óvoda lett. És valaki nyilván nem ment munkába reggel”.
Trumpnak egyébként az elmeállapotát illetően többen fejezték ki kételyüket az elmúlt időkben. Rex Tillerson, saját külügyminisztere az elnök Észak-Koreával szembeni durva fenyegetései miatt állítólag „kreténnek” nevezte, és a vezető amerikai lapok belső republikánuspárti forrásokra hivatkozva írták, egyre többen fejezik ki kételyüket az iránt, hogy az elnök elmeállapota alkalmassá teszi-e hivatala gyakorlására.
Corker a New York Times által ismertetett egyik odamondásában kijelentette az elnökről, „Tényként közölhetem, hogy a Fehér Házban minden áldott nap az a helyzet, hogy megpróbálják visszafogni őt”.
A vezető amerikai lap a két ember közötti vitát különösen vészterhesnek nevezi tekintettel arra, hogy az elnöknek nem igen szabad tévelyegnie, ahogyan az adózási szabályokat alaposan át akarja írni, miközben ez az egyetlen és „talán az utolsó” reménye arra, hogy még az idén jelentős törvényhozási teljesítményt mutasson fel. Ugyanis ha a demokratapárti szenátorok egyként ellenzik az adóreform törvénymódosítást, akkor Trumpnak a szenátus 52 republikánus szenátorából csupán két szavazatot szabadna veszítenie ahhoz, hogy a törvényjavaslatot elfogadják.
De Corker kulcsszerepet játszhat akkor is, ha Trump beváltja fenyegetését és az Egyesült Államok részéről kilép az iráni atommegállapodásból, az ügyet „a kongresszus elé rúgva” azzal, hogy ott döntsenek: ismét bevezetik-e a Teherán elleni szankciókat és lényegében szétverik a paktumot. Mely döntés a szankciók mellett elszigetelné az Egyesült Államokat.
Nem beszélve arról, hogy Corker bizottságában folynak Trump nagyköveti kinevezettjeinek meghallgatása. Ha az elnök „kibillenti Rex W. Tillersont külügyminiszterként, ahogyan egyesek erre számítanak”, Corker vezetné e meghallgatásokat. Amihez hozzátehetjük, nem egy ország esetében még a láthatáron se bukkant fel egy nagykövetjelölt. Mint esetünkben. Szerencsére vagy szerencsétlenségre.