– Tavaly új közbeszerzési törvényt szavazott meg a parlament, a jogszabályhoz nagy reményeket fűzött a kormányzat. A célok között – sok más mellett – az adminisztráció csökkentése, a kisebb hazai vállalkozások helyzetbe hozása, az átláthatóság növelése, a környezetvédelmi és más társadalmi szempontok előtérbe helyezése szerepelt. A közbeszerzési hatóság vezetője miként ítéli meg az azóta eltelt időszakot?
– A törvény fél éve, tavaly november elsején lépett hatályba, a kezdeti tapasztalatokból ezzel együtt is levonható néhány következtetés. A jogszabály több újítása is azt szolgálta, hogy a közbeszerzési eljárások folyamata a korábbinál gyorsabb és olcsóbb legyen. Külön is kiemelem az úgynevezett nyilatkozati elvet: eszerint ajánlatában a gazdasági szereplőnek elegendő csupán nyilatkoznia az alkalmasságáról és a kizáró okokról, állításait pedig csak akkor kell okiratokkal is igazolnia, ha végül megnyeri a közbeszerzést. A változtatás előnyeit már érzékelni lehet az eljárások hosszának és a versenybe szállók terheinek csökkenésén. De azon is, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vesz részt sikerrel a honi közbeszerzéseken.
– A kisebb szereplők az összegek mekkora részét nyerték meg?
– Tavaly a kis- és közepes vállalkozások részesedése a közbeszerzések értékéből 51,3 százalék volt. Ennek jelentőségét pontosan megmutatja, hogy ötven százalék feletti értéket ezt megelőzően 2003-ban jegyeztek fel utoljára. A kedvező folyamat az idei első negyedévben sem akadt meg.
– Milyen elmozdulás tapasztalható a közbeszerzések átláthatósága és szabályszerűsége terén?
– A közbeszerzés ügye annál jóval bonyolultabb, mint ahogyan azt sokszor szakmai vagy annak látszó megszólalások alapján gondolhatná az újságolvasó. Az ár kérdésében például számos szempont adódik. Az egyik rögtön az, hogy a jelenlegi adatbázisokból nem mindig nyerhető ki valamennyi olyan adat, amely az összes közbeszerzés megítéléshez szükséges lehet. De a statisztikai hiányosságok mellett is megemlíthetők különböző tényezők. Előfordulhat például, hogy hosszú hónapok, akár évek telnek el az ajánlat megtétele és a kivitelezés megkezdése vagy éppen befejezése között. Az időmúlás pedig hatással lehet a költségekre. S vannak olyan beruházások is, amikor előre nehéz megbecsülni, mennyi is valójában a reális ár. Ezért van jelentősége az alapos műszaki előkészítésnek, tervezésnek. Emellett van olyan terület, ahol a versenyt a beszerzés tárgya korlátozza.
– Az új törvény gátat tud vetni az esetleges túlárazásnak?
– Le kell szögeznem, hogy a valódi verseny megteremtése mindenkor az ajánlatkérők – állami, önkormányzati szervezetek – feladata. Ennek teljesítését a korábbi törvény is segítette, de az új jogszabály újdonságokat is bevezetett. Ilyen például, hogy az építési beruházásoknál immár nem az ár a legfajsúlyosabb elem, vagyis nem az a pályázó nyer feltétlenül, amelyik a legkisebb összeget írja be az ajánlatába. Ilyenkor is alapvető ugyan az ár-érték arány, de a minőségalapú értékelés azt jelenti, hogy nagyobb súllyal kell figyelembe venni más szempontokat is. Például, hogy a kivitelezéskor az építőcég mennyire figyel a környezetre, s arra, hogy minél kevésbé akadályozzák a munkálatok a környéken élők mindennapjait. Az is a szempontok között szerepelhet, hogy mennyi helyi vagy hátrányos szociális helyzetű munkavállalót alkalmaznának. Az árnál tehát bizonyos esetekben más fontosabb szempontok is akadnak.
– Sokszor kerültek szóba az utóbbi időben az olyan esetek is, amikor csupán egyetlen induló volt. Hatósági szemmel hogyan értékelhetők az ilyen közbeszerzések?
– Adódhatnak olyan helyzetek, amikor a kiírásra csak egy érvényes ajánlat érkezik. Ennek számos oka lehet. A hatóságnak akkor kell különösen ügyelnie, ha egyes ágazatokban, területeken túlságosan megugrik az olyan alkalmak száma, amikor az egyetlen ajánlattevő nyeri el a közbeszerzést. Ilyenkor nagyobb eséllyel feltételezhető a korrupció kockázata. A hatóság ezért is igyekszik ellenőrizni minden ilyen közbeszerzést. Ezen túl a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokat is vizsgáljuk, különösen azokat, amelyeket rendkívüli sürgősséggel bonyolítottak le.
– Az új jogszabály módot nyitott új hatósági eljárásokra?
– A hatóság az előre meghatározott éves terv és a beérkező kezdeményezések, illetve közérdekű bejelentések alapján végzi a megkötött szerződések módosításának és teljesítésének ellenőrzését. A törvény szélesítette lehetőségeinket, például azzal, hogy egyes esetekben a szokottnál is alaposabb ellenőrzés veheti kezdetét. Ilyenkor a közbeszerzési mellett a hatóság emberei immár műszaki és jogi szempontok szerint is vizsgálódhatnak, sőt helyszíni ellenőrzést is elvégezhetnek. A tüzetes inspekció például akkor indulhat meg, ha jogsértés gyanúját veti fel egy közérdekű bejelentés, a számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelzése vagy az unió csalásellenes hivatalának tájékoztatása. Ezek mellett az elnök is elrendelheti az eljárást. Idén eddig hatvan ellenőrzés vette kezdetét. Ezek közül tizenöt zárult le. Tizenegy esetben jogorvoslati eljárást kezdeményezett a hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, de hat büntetőfeljelentést is meg kellett tennünk, öt alkalommal törvényességi felügyeleti eljárást indítottunk a cégbíróságon, kétszer pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához küldtünk jelzést offshore-ügy miatt. Egyébként valamennyi vizsgálatunk tapasztalatait összegyűjtjük, ezek hozzásegíthetnek ugyanis a jogszabály, s így a hazai közbeszerzési rendszer tökéletesítéséhez.
– Ezek szerint szükséges lehet a nemrégiben elfogadott új közbeszerzési törvény módosítása?
– Időről időre felmerülnek olyan gyakorlati problémák, amelyekre a jogalkotásnak is érdemes reagálnia. A hozzánk beérkezett felvetéseket összegezzük, egyeztetünk a Miniszterelnökséggel, a megoldási javaslatainkat a Közbeszerzések Tanácsa elé terjesztjük, majd a jogalkotás elé tárjuk. Az esetleges ellentmondások feloldásának gyorsító, hatékonyságnövelő és bürokráciacsökkentő hatása is lehet – ennek azért is van jelentősége, mert sok esetben európai uniós forrás is szerepel a közbeszerzések révén elköltött summában.