Az elmúlt évektől eltérően tavaly már nem a fogyasztóvédelmi típusú, hanem a fúziós ügyekben indította a legtöbb versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A kiszabott bírság összege is nagyobb volt, 2016-ban közel 5,364 milliárd forintot kellett megfizetniük a szereplőknek – derül ki a GVH-nak az Országgyűlés oldalán a minap közzétett éves beszámolójából.
A jelentés szerint tavaly 112 versenyfelügyeleti eljárás indult. A korábbi években a hivatal portfóliójában a fogyasztóvédelmi ügyek aránya volt a legmagasabb, ez azonban mára megváltozott, 2016-ban még meghatározóbbá vált a fúziós ügyek száma és aránya, így ebben az évben a GVH legtöbb eljárását az összefonódások ellenőrzése jelentette. Az elmúlt évben indított eljárások közül 43 tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, 58 összefonódások ellenőrzése, 9 versenykorlátozó megállapodás, 2 pedig az erőfölénnyel való visszaélés miatt indult.
Tavaly a fúziós ügyek száma már meghaladta a fogyasztóvédelmi típusú visszaéléseket. A tavaly vizsgált tranz-akciók számos iparágat érintettek, ezek közül az ingatlanhasznosítási, a gépjármű- és alkatrész-, az energia-, valamint a pénzügyi szektor emelhető ki. A fúziós ügyeknél 2016-ban már rövidebb volt az ügyintézés ideje, mivel az összefonódásokkal kapcsolatos intézményi és szabályozási feltételek érdemben módosultak. Folytatódott emellett a fúziós joggyakorlat fejlődése is, hiszen 2016‑ban is számos döntés tartalmazott elvi jelentőségű megállapítást: így például gyarapodott a joggyakorlat a végrehajtási tilalom és a szerződés aláírása és végrehajtása közti időszakra vonatkozó korlátozások, az összefonódásként minősülés, valamint az érintett vállalatcsoportok bemutatása témakörében.
Míg 2013-ban meghaladta a 42 napot az egyszerűsített eljárások ügyintézési ideje, addig mára ez az időszak átlagosan 12 napra rövidült. A fúziós határidőknél a GVH átlagosan a törvényi kereteknél rövidebb idő alatt hozta meg döntéseit, és 2016‑ban sem került sor egyetlen alkalommal sem az ügyintézési határidő törvény által lehetővé tett meghosszabbítására. Az ügyintézési határidő a nagymértékben megnövekedett ügyszám és munkateher mellett is jelentősen csökkent.
A GVH az ellenőrzési tapasztalatai alapján több javaslatot is tett az Országgyűlés számára annak érdekében, hogy visszaszoruljanak a szabálytalanságok. A versenyhivatal többek közt az üdülési jogok értékesítésével kapcsolatban fogalmazott meg teendőket: a GVH szükségesnek tartja az üdülési jogok piacára vonatkozó szabályok újragondolását, különös tekintettel a másodlagos értékesítők nyilvántartásba vételét, tevékenységük folytatásától történő eltiltásuk körének kiszélesítését, valamint az üdülőfenntartók felelősségének megteremtését a telefonos megkeresések rögzítése révén.
Nem csak az üdülési jogok értékesítésére vonatkozó szabályok, de a termékbemutatók megrendezésével kapcsolatos rendelkezések újragondolását is szorgalmazza a versenyhivatal. A GVH eljárásai azt támasztják alá, hogy az egészségügyi állapotfelmérést, illetve ingyenes szűrővizsgálatot ígérő, ám a termékek bemutatását és értékesítését is folytató vállalkozások nem teljesítik a kereskedőkkel szemben megkívánt feltételeket, arra hivatkozva, hogy rendezvényeiket nem termék bemutatása és értékesítése, hanem állapotfelmérés céljából szervezik. A GVH javasolja emellett az orvosi, táplálkozástudományi és dietetikus szakemberek nemzeti egyesületei és az egészségügyi jótékonysági intézmények ajánlásainak szabályozását is.