A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentése szerint másfélszer több lakás készült el az év első kilenc hónapjában 2016 azonos időszakához képest. A januártól szeptemberig átadott 7981 lakóingatlan egyúttal nagyobb mennyiség, mint amennyi 2013-ban és 2015-ben egész évben megépült. A KSH szerint országszerte általánossá vált az új lakások számának emelkedése, ennek mértéke a kisebb településeken az átlagosnál magasabb volt. A nagyvárosokban elmaradt az átlagtól, Budapesten pedig csak 18 százalékkal több lakást adtak át, mint egy éve ugyanekkor.
A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma kilenc hónap alatt 28 411-et tett ki, harmadával felülmúlva az előző év azonos időszaki értékét. Budapesten az egy évvel korábbihoz képest kétszer annyi lakás építése kapott zöld jelzést. Az építtetők a lakások 37 százaléka esetén éltek az egyszerű bejelentéssel, ami lényegében a saját célra épülő családi házakat jelenti. Az arány a fővárosban csak 12 százalék, de a községekben épülő lakások majd háromnegyedénél ezt a megoldást alkalmazták.
– A kormány otthonteremtési intézkedései, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a kedvezményes lakásáfa dinamikusan és tartósan erősödő lakáspiachoz vezetett, amit a legfrissebb adatok is alátámasztanak – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Lapunknak küldött állásfoglalásában a tárcavezető kifejtette: a bővülés területileg kiegyensúlyozott volt, azaz nem csak a nagyvárosokban voltak építkezések, sőt a bővülés mértéke a kisebb településeken az átlagosnál erőteljesebben alakult. A miniszter megjegyezte, hogy a kedvező folyamatok a következő negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis a kormány által meghozott intézkedések egyaránt jelentősen élénkítik a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát.
Ismertetése szerint 2016 eleje óta már csaknem 49 ezer család csokra szóló kérelmét fogadták be a bankok, ezen belül új lakás építésére vagy vásárlására mintegy 16 ezren kérték a támogatást 103 milliárd forintos összértékben. A keresleti oldal élénkülését az is alátámasztja, hogy január–augusztusban kimagaslóan, 35 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben. Varga Mihály ehhez hozzátette, hogy a hatéves bérmegállapodás eredményeként megvalósuló béremelések is kedvező hatással vannak a kereslet fokozódására.
– Már a használatba vett új lakások számában is jól látható a kedvező helyzet, és az egyszerű bejelentések, valamint a lakásépítési engedélyek folytatódó emelkedése előrevetíti a további növekedést – közölte lapunkkal a Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE). Ezt a folyamatot szerintük fontos fenntartani és megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása érdekében.
A szakmai szervezet hangsúlyozta: a további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint 2020-tól ismét 27 százalék lenne a forgalmi adó mértéke, ami biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, és már 2018-tól megmutatkozna az építési engedélyek számának csökkenésében.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az építési engedélyek csaknem 40 százalékát Budapesten adták ki, a megépült lakások csak alig több mint ötöde fővárosi. – A látszólagos ellentmondás oka, hogy Budapesten az új kínálat nagy része tömbszerű, akár több száz lakásos projekt, amelyek átfutási ideje hosszabb, így később jelennek meg a használatba vételi statisztikákban – hangsúlyozta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a távirati irodának azt mondta, hogy a lakáspiaci boomot a kapacitás- és munkaerőhiány gátolhatja. Ez szerinte már jól látható az árakon, az idei második negyedévben a lakásépítések költségindexe alapján 7 százalékos volt a drágulás az előző év azonos időszakához képest, 2010-hez viszonyítva pedig 27 százalékkal többért lehet lakást építeni.
Dráguló Dél-Dunántúl
Az első negyedévinél erőteljesebb, öt százalékot meghaladó mértékű lakásár-növekedést mutat a második negyedévre országos átlagban a Magyar Nemzeti Bank lakásárindexe. A jegybank tegnapi közlése szerint az árak éves növekedési üteme ezzel 15,3 százalékot tett ki az első fél év végére. Budapesten az év első hónapjaihoz képest lassult a drágulás, alig három százalékot tett ki az április–júniusi időszakban. Ezzel szemben a vidéki városokban kissé gyorsult a lakásárak növekedési üteme, mind negyedéves, mind éves alapon. A községekben is megindultak felfelé az árak, ott az éves szintű drágulás 26 százalékot ért el. 2017 második negyedévében a Közép-Dunántúl kivételével minden régióban nőttek a városi lakásárak. A vizsgált második negyedévben a Dél-Dunántúlon csaknem nyolc százalékkal drágultak a lakóingatlanok. Egy év alatt a dél-dunántúli városokban több mint húsz százalékkal mentek fel az árak.