Az utóbbi években népszerűvé vált black friday eddig vegyes fogyasztóvédelmi tapasztalatokat hozott. Nálunk még gyerekcipőben jár a tengerentúlon a 60-as években indult program, emiatt volt olyan év, amikor a novemberi fekete pénteken egymást taposták a vásárlók a hipermarketekben egyes, fél áron hirdetett termékek miatt; előfordult, hogy rendőri fellépésre is szükség volt.
A webáruházak esetében a legjellemzőbb probléma, hogy alábecsülik a vásárlói érdeklődést, és az előre rendelt árukészlet az akciós nap kellős közepén elfogy a virtuális polcról.
– Minden vállalkozásnak alaposan fel kell mérnie, hogy képes lesz-e egy ilyen akcióban megfelelő mennyiségben és minőségben kielégíteni a várható igényeket. A nem elég gyors, hibás szállítás vagy a nem teljesíthetőség miatt ugyanis a megrendelők előnyérzete hamar haragba fordulhat – figyelmeztet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelmi blogja. A vásárlóknak szóló tanácsok úgy szólnak, ilyenkor is fontos a tudatosság, például érdemes ellenállni a kedvezményes lehetőségnek, ha egyébként nincs szükségünk az adott termékre, csupán az akció ejtett gondolkodóba.
Gyakori trükk a kereskedők részéről, hogy a kedvezményes időszakra meghirdetett árak valójában nem is tartalmaznak túl nagy engedményt, mert korábban az adott árucikket nem az eredetiként hirdetett tarifán, illetve az akcióshoz közel azonos áron kínálták. Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Ha egy weboldal valószínűtlenül alacsony áron hirdet meg egy terméket, arra is számítani lehet, hogy nem jutunk hozzá, mivel vélhetőleg tévesen szerepel az ár, amennyiért nem fogja tudni értékesíteni a kereskedő.
Az ár-összehasonlító oldalak, illetve az internetes keresők, termékismertetők segítséget nyújthatnak abban, hogy végül ne érezze magát becsapva a vevő. Azt sem árt tudni, hogy az üzletben vagy a webáruházban feltüntetett kétféle ár közül a kereskedő köteles az alacsonyabbat felszámítani, máskülönben a vásárlónak panaszra van joga.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy internetes vásárláskor a webáruház árukészletének közzététele nem ajánlattételnek, hanem ajánlatra történő felhívásnak minősül. Az internetes áruházakban a szerződés a kereskedő elfogadó nyilatkozatával jön létre, nem pedig a fogyasztó megrendelésével, tehát valójában csak akkor, ha a kereskedő visszaigazolta a megrendelést, ami nem azonos az automatikus elektronikus visszajelzéssel.
A fekete péntek idején is érvényes, hogy a kedvezményes ár nem jelenti azt, hogy a termékkel kapcsolatban a vásárló ne élhetne utólag reklamációval.
Minden árucikkre két év szavatossági időszak biztosított, amelyből jótállásos termék esetén egy év a kötelező jótállás.
Békés megoldások a virtuális térben
2017-ben csak a Budapesti Békéltető Testület (BBT) több mint hatmillió forint értékben érvényesítette ingyen és gyorsan az interneten vásárló fogyasztók jogait – közölte a testület. Az online vitarendezés számtalan fogyasztóvédelmi ügyben nyújtott már megoldást a határon átnyúló és a belföldi megrendelések esetében is. A BBT-nél jelentős mind a légi személyszállítással, mind a tartós fogyasztási cikkekkel és az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékekkel összefüggő esetek száma, ami követi az európai uniós tendenciákat. A legtöbb panaszos eset ugyanis Európa-szerte a légitársaságok szolgáltatásaival, illetve a ruházati cikkekkel, lábbelikkel, továbbá az IKT- és más elektronikai termékekkel függ össze. – Az e-kereskedelem robbanásszerű növekedésével egyre inkább előtérbe kerül az Európai Bizottság által létrehozott uniós online békéltető honlap (www.ec.europa.eu/odr) is, amely itthon második éve áll a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére. Magyarországon az online békéltető honlap kezelésében, illetve a vitarendezésben kijelölt nemzeti tanácsadó pontként a Budapesti Békéltető Testület segíti az érintetteket. Emellett tájékoztatást ad bárki számára a hazánkban érvényesíthető fogyasztói jogokról – jelezte Baranovszky György, a BBT elnöke. Az online vitarendezés népszerűségét erősíti az is, hogy ezáltal elkerülhető az időigényes és költséges postai levelezés, mivel a vállalkozások, szolgáltatók az irodából, míg a fogyasztók otthonukból egyezkedhetnek egymással. Itthon a békéltető testületek közül a Budapesti Békéltető Testület egyedüliként döntheti el a határon átnyúló online fogyasztóvédelmi vitákat – a pénzügyi tárgyúak kivételével.