– A kapcsolatok áttekintését követően megállapítható, hogy jól működik Magyarország kapcsolata az Európai Beruházási és Újjáépítési Bankkal (EBRD), amitől újabb hazai beruházásokat lehet remélni – mondta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a pénzintézet éves közgyűlésének helyszínén Cipruson.
Varga szerint jól működik az a megállapodás, amelynek keretében 2015-ben a kormány a bankrendszer terheinek csökkentésére tett vállalásokat, továbbá az EBRD-vel egyetemben fejenként 15 százalékos tulajdonrészt vettek az osztrák Erste Bank hazai leányvállalatában.
Varga kiemelte: külön örvendetesnek tartja, hogy az EBRD 40 milliárd forintért vásárolt az OTP Jelzálogbank által kibocsátott kötvényeket. A tárcavezető elmondása szerint további hasonló ügyletekre biztatta a beruházási bank vezetőit. Hozzátette: a hazai gazdasági vezetés üdvözölné, ha az EBRD újabb tőkét is befektetne, az Erste-ügylet sikere ennek meggyőző alapja lehet.
A kormány többek között az Erste-megállapodást is megalapozó dokumentumban azt is vállalta, hogy csökkenti a bankadót. Lapunk felvetésére, miszerint a 2018-as költségvetés jelentős mozgástere akár a tervezettnél nagyobb arányú bankadócsökkentést is lehetővé tenne, Varga elmondta, ilyesmi nincs napirenden.
Meglátása szerint a bankrendszer egésze mostanra már profitábilis, ennek megfelelően a jövő évi költségvetés kidolgozásakor nem terveztek változást az adó mértékében.
Az EBRD szakértői szerint jelentősen javultak az összgazdasági kilátások, idén és jövőre is 3 százalékos bővülést várnak a bruttó nemzeti termékben.
Ez a tavaly novemberi 2,4 százalékhoz képest jelentős emelkedés, azonban így is jócskán elmarad a legtöbb elemző és a gazdasági kormányzat által várt 4 százalék körüli értéktől.
Az eltérésről lapunk kérdésére Mateusz Szczurek, a magyar térség vezető szakértője elmondta, az EBRD másként ítéli meg a beruházások ütemének várható növekedését. Ezzel együtt is kiemelte, hogy a legutolsó előrejelzéshez képest Magyarország esetében javítottak leginkább a bővülés mértékén. Az EBRD legújabb értékelése kiemeli, hogy további lehetőségek vannak a háztartási fogyasztás emelkedésében, miután folyamatosan nőnek a reálbérek, és a társasági adó egységesen 9 százalékra való csökkentése is támogatóan hathat a növekedésre.
Varga Mihály szerint az EBRD értékelésével szemben számos tényező afelé mutat, hogy a kitűzött növekedési cél eléréséhez szükséges évi 20 százalékos bővülés megvalósítható a beruházásokban. Varga szerint ez nagyban függ attól, hogy milyen arányban sikerül külföldi befektetőket Magyarországra vonzani.
Ebben bizakodásra ad okot, hogy a felmérések szerint a gazdaság számára fontos cégek újból is szívesen beruháznának Magyarországon. Álláspontja szerint az eddig felhasznált uniós pénzek élénkítő hatása megjelenik a gazdaságban, az állami lakásépítési támogatások miatt pedig egyre többen vállalhatják, hogy lakást vegyenek vagy építsenek.
Mindemellett a kormányzat az érdekképviseletekkel kötött bérmegállapodása miatt tovább nőhet a lakossági kereslet, így a belső fogyasztás húzóerő maradhat a növekedésben.
Az EBRD éves közgyűlésén Suma Chakrabarti elnök új stratégiai célokat jelentett be, ennek megfelelően az EBRD számára sokkal költséghatékonyabb működés mellett kiemelt területté válik a zöld megoldások előtérbe helyezése, illetve a munkaerőpiacon nehézségekkel küzdő társadalmi csoportok, a nők, a fogyatékkal élők vagy akár az idősek hatékonyabb foglalkoztatása.
Varga elmondása szerint az EBRD által megfogalmazott célok egybevágnak a magyar kormány politikájával, a hazai munkaerőpiacon is célkitűzés, hogy az olyan tartalékokat, mint amilyen a közfoglalkoztatás, jobban kihasználják, és a járulékok csökkentésével egyre nagyobb számban léphessenek át a jelenleg még közmunkában dolgozók a piaci alapú foglalkoztatásba.