Az EB és Magyarország közti vita nem politikai, sokkal inkább kereskedelmi hátterű, hiszen a 12 milliárd eurós beruházásból nem szeretnének kimaradni az unió más tagállamainak vállalatai sem – ismertette a kormány álláspontját Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A bizottság problémája ugyanis az, hogy a magyar kormány közvetlenül ítélte oda a paksi atomerőmű két régebbi reaktorának felújítására és két új reaktorának megépítésére vonatkozó szerződést az orosz Roszatom atomenergetikai konszernnek, ez pedig szerintük nem felel meg a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályoknak.
A magyar hatóságoknak két hónapon belül válaszolniuk kell a bizottság által megfogalmazott érvekre. A korábbi sajtóhírekkel ellentétben ugyanakkor az EB nem szólította fel Magyarországot arra, hogy függessze fel a folyamatban lévő előkészületeket. Az uniós bírálatokra reagálva Lázár János felhívta a figyelmet arra, hogy az EB és Magyarország közti vita nem politikai, sokkal inkább kereskedelmi hátterű, hiszen a 12 milliárd eurós beruházásból nem szeretnének kimaradni az unió más tagállamainak vállalatai sem. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy a nézeteltérés kirobbanása is azt bizonyítja, hogy a Paks II beruházás a megvalósítási szakaszba lépett, és az EU-s cégek is hozzá szeretnének férni a következő évtizedek legnagyobb magyarországi fejlesztéséhez. Az előkészületek folytatódnak, a beruházás késésére jelenleg nem kell számítani, hiszen eleve kétéves engedélyeztetéssel számoltak.
A miniszter több alkalommal hangsúlyozta: a kormány a leghatározottabban visszautasítja az uniónak azt a politikáját, amely szerint Magyarországnak – vagy más uniós tagállamnak – ne lenne joga üzletet kötni harmadik országgal. Mindazonáltal a kormány megérti az unió álláspontját, ezért tartalmazza a szerződés azt a garanciát, amely biztosítja, hogy a beruházás legalább 60 százalékában be tudjanak kapcsolódni az EU más országai is a kivitelezésbe, emellett egyetlen orosz vállalat sem kapott exkluzív beszállítási jogot. A kötelezettség értelmében orosz–magyar közös tendert írnak majd ki az unió területén.
Lázár János emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány már 2013 novemberében ismertette Brüsszellel az államközi szerződés tartalmát, amelyre 2014 januárjában rábólintott a bizottság. Az azóta eltelt két évben hozzájárult az üzemanyag-beszállítási megállapodáshoz, és elfogadta a két új reaktorblokk műszaki paramétereit is – a miniszter szerint ezek nem történtek volna meg, ha Brüsszel a beruházás teljes egészét ellenezné. A most felmerült kérdéseket a konstruktív együttműködés jegyében kész megválaszolni a magyar fél. Ha kell, a kormány bíróság elé áll az ügyben, és akár különmegállapodásokra is hajlandó az Európai Bizottsággal a beszerzések fokozott átláthatósága érdekében. A Roszatom közleményben jelezte, hogy tartja magát a szerződéshez és mindenben egyetért a Lázár János által elmondottakból.
Jelenleg egyetlen olyan nukleáris beruházás sem folyik Európában, ahol tender révén választották volna ki a fővállalkozót – emelte ki a miniszter. Hozzátette: a magyar projektre egy vállalat sem jelentkezett, mivel a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a beruházás magyar állami tulajdonban maradjon, a privatizáció lehetőségét kizárta.
A Jobbik úgy véli, az EB döntését nem a szabadverseny iránti elkötelezettség, hanem az USA és Oroszország nagyhatalmi játszmájában betöltött szerepe alapján hozta meg – egyoldalúan előbbi mellé állva. Az MSZP szerint egy ilyen óriási gazdasági-társadalmi jelentőségű beruházást nem lehet a közvéleménnyel való egyeztetést, valamint az európai és hazai jogszabályokat megkerülve bonyolítani. Az LMP felszólította a kormányt a projekt teljes leállítására. A Fidesz szerint Brüsszel döntése támadás a rezsicsökkentés ellen, hiszen az atomerőmű elengedhetetlen a lakosság és az ipar hosszú távú, olcsó, biztonságos áramellátásához.