Március 17-én dönthet a Fővárosi Ítélőtábla a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség (Kerki) eladásával kapcsolatos ügyben az elsőfokú ítélet megsemmisítéséről, és a megismételt elsőfokú tárgyalásról; erre a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség tett indítványt fellebbezésében – tudta meg a Magyar Idők. A vádhatóság szerint a Budapest Környéki Törvényszék rosszul értékelte a bizonyítékokat és nem is tárta fel teljesen a sokmilliárdos kárt okozó adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait.
A vádhatóság szerint hazánknak több milliárd forint kára keletkezett az épület eladása miatt, amit a Gyurcsány-kormány idején az akkori nagykövet intézett, hűtlen kezelést elkövetve. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium volt államtitkára, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, illetve további három vádlott bűnpártolást követett el a vád szerint.
A Kerki eladását már 2005-ben eldöntötték legfelsőbb szinten. Székely Árpád volt nagykövet, az ügylet kapcsán indult büntetőper elsőrendű vádlottja az elsőfokú eljárásban azt vallotta a Budapest Környéki Törvényszéken, hogy az állami vezetők a feszített költségvetés miatt sürgették 2005-ben a Kerki eladását. Az adásvételi folyamat egy diplomáciai ingatlanok racionalizálását előíró kormányrendelet nyomán indult meg. Székely szerint őt eleve azzal küldték ki, hogy sürgős az eladás, és az első Gyurcsány-kormány egyik minisztere még haza is rendelte, hogy közölje vele: minél gyorsabban le kellene bonyolítani az üzletet. Veres János pénzügyminiszter pedig egy beszélgetésben, amikor a nagykövet megjegyezte, hogy a várhatóan néhány milliárd forintnyi vételár elenyésző az éves költségvetéshez képest, úgy reagált: minden fillér számít. Az üzletet végül 2008-ban kötötték meg, a költségvetés ekkor, ha lehet, még rosszabb helyzetben volt, mint 2005-ben.
A Kerki eladása miatt a Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást, majd 2013. május 7-én vádat emelt Székely Árpád és társai ellen. Ugyanakkor a volt Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) értékesítésről döntő tagjai és Veres János volt pénzügyminiszter esetében megszüntették a nyomozást. Az épület volt 2008-ban a magyar állam legnagyobb külföldi ingatlana, amelyet 23,7 millió dollárért adtak el egy Viktor Vekszelberg orosz milliárdoshoz köthető offshore cégnek, de a vevő nem sokkal később már ennek négyszereséért, több mint 100 millió dollárért adta tovább, ami miatt Oroszországban is büntetőeljárás indult.
A vád szerint 2008 márciusában az elsőrendű vádlott, Székely Árpád a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott – köztük Morvai Attila, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt jogi és vagyonhasznosítási igazgatója – az ügyészség szerint erről tudva, bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. A Budapest Környéki Törvényszék 2015. november 25-én bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól.
Az ítélet indoklása szerint Székely Árpád nem volt vagyonkezelő, hűtlen kezelést pedig csak az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okozott. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott fellebbezésében azonban leszögezi, álláspontjuk szerint a bíróság tévedett, hiszen a diplomata 2006. december 13-tól írásbeli felhatalmazással is rendelkezett a vagyonkezelésre vonatkozóan.
A vádhatóság szerint az elsőfokú eljárásban a törvényszék elmulasztotta tisztázni, mekkora kára származott az államnak az épület eladásából, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta az Oroszországból jogsegélykérelem útján az elsőfokú eljárás vége előtt nem sokkal érkezett bizonyítékokat. A moszkvai rendőrség megállapította, hogy az épületet először a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air vette meg 511 millió rubelért (mai árfolyamon 2,4 milliárd forint), és heteken belül az orosz régiófejlesztési minisztériumnak adta tovább 3,5 milliárdért (mai árfolyamon 16,7 milliárd forint). A Kerki ára tehát lényegesen magasabb lehetett annál, mint amennyiért Székely Árpád eladta.
Ismert: a vádlottak az elsőfokú eljárásban azzal védekeztek, hogy a Kerki épületének telke az orosz állam tulajdonában volt, ami szerintük lényegesen csökkentette a rajta álló épület értékét, s Moszkvának vevőkijelölési joga volt. Ezzel a védekezéssel szemben Veres János egykori pénzügyminiszter tanúvallomásában arról számolt be, hogy az orosz félnek vétójoga volt ugyan, de azt nem szabhatták meg, ki legyen a vevő.
Fekszi Mártát, Tátrai Miklóst és a többi vádlottat azzal az indokkal mentették fel, hogy nem követtek el bűnpártolást, mivel nem egyeztek meg a nagykövettel a nyomozás hátráltatásában. A főügyészség a felmentés indokaival ellentétben arra hivatkozik: a vád szerinti bűncselekményt, azaz a bűnpártolást nem a rendőrségi eljárás elindítása után, hanem egy évvel korábban követték el, amikor tudomást szereztek az épület eladásáról, de arról nem értesítették a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot (NVT). Sőt, közreműködtek egy látszateljárásban az NVT előtt azért, hogy az ügy előzményeit leplezzék.