Ismert: Simon Gábor ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt március elején emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta az MSZP volt elnökhelyettesére, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.
A főügyészség Simon esetében a pénzbüntetést és a közügyektől történő eltiltást is indítványozta. A volt politikus jelenleg a legenyhébb kényszerintézkedés, a lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt állapította meg, hogy Simon rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A nyomozó hatóság adatai szerint Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy Grazban működő bankban, amiről ott saját vagyonaként nyilatkozott.
Simon Gáborról 2014 februárjában derült ki, hogy mintegy 240 millió forintnyi devizát őriz egy osztrák pénzintézetnél anélkül, hogy arról vagyonnyilatkozataiban számot adott volna.
A volt országgyűlési képviselő a kihallgatások során a pénz eredetét nem nevezte meg, majd az eljárás során befizetett több mint 128 millió forint adóhátralékot. Simon vagyonának forrása így ismeretlen maradt. A főügyészség jogsegélykérelemmel próbálta feltárni a politikus Svájcban tartott vagyonát is, ám Simon nem járult hozzá, hogy a svájci hatóságok tájékoztassák a magyar ügyészséget. Az alpesi ország törvényei szerint csak akkor adhatnak ki adatokat, ha az érintett ezt írásban engedélyezi.
Az ügy másik terheltjét, K. Józsefet a KNYF felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással vádolja. A férfit a Simon számára kiállított, bissau-guineai útlevél és az annak segítségével a MagNet Bankban elhelyezett mintegy 75 millió forint értékű deviza kapcsán vonhatják felelősségre. K. József a 2014 tavaszán gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás barátja volt.
A kiterjedt alvilági, titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal rendelkező Welsz egy rendőrautóban halt meg, miután mérget vett be. Előtte viszont egy mikrobusznyi mennyiségű dokumentumot adott át a nyomozóknak.
A vádemeléskor korábban elhangzott: Simon Gábor esetében korlátlan enyhítést tesz lehetővé a hátralék megtérítése, de ezt a bíróság mérlegelheti. A hatóság szerint az ügy tárgyi súlya mindenképpen a letöltendő szabadságvesztést teszi indokolttá, ezért a vád indítványa is ez lesz.
Nyomozás indulhat Botka ellen
Napokon belül dönt a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség arról, hogy elindítja-e a nyomozást a Botka László szegedi MSZP-s polgármesterhez köthető Ligetfürdő Kft. értékesítésével kapcsolatban. Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, hogy a vádhatóság megkapta a feljelentést. Emlékezetes, hogy az ügyben a szegedi közgyűlés egyik külsős tagja fordult a hatóságokhoz különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt. A politikus azért tett feljelentést, mert egy jelentés szerint legalább 2,4 milliárd forint vagyoni kár érte Szeged városát a cég értékesítésénél. Az önkormányzat 1,4 milliárd forintért adta el a cégben levő 80 százalékos üzletrészét. (B. A.)