A Magyar Idők a közelmúltban beszámolt arról, hogy a jogi bizottságban a jelentéstevő Heidi Hautala finn zöldpárti képviselő lesz, akinek meg kell vizsgálnia: nem áll-e fenn a „fumus persecutionis” esete. Azaz a képviselőnek tisztáznia kell, mi az eljárás valódi célja: politikai lejáratás vagy az igazságszolgáltatás.
A jogi bizottság több körben foglalkozik majd zárt ülésen a mentelmi ügy tárgyalásával. Egy alkalommal az érintett is szólhat majd saját védelmében. A testület egyszerű többséggel szavaz a javaslatról, akárcsak az EP plenáris ülése, amely dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról.
A gyanú szerint Kovács 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a megállapodások alapján ezek a személyek Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek, valójában azonban nem jártak ott és semmilyen munkát nem végeztek. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak.
Emlékezetes: Kovács védettségét egyszer már felfüggesztette az EP. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Kovács Béla ellen, miután a politikus egy jelenleg is aktív, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a titkosszolgálat látókörébe került.
A polgári elhárítás jelezte a nyomozó hatóságnak, hogy Kovács konspiratív módon tart kapcsolatot orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogat Moszkvába. Polt Péter legfőbb ügyész 2014 májusában diplomáciai úton fordult Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez, azt kérve, hogy az uniós grémium függessze fel a politikus mentelmi jogát.
Tavaly novemberben hárult el a jogi akadálya annak, hogy Kovács Bélával szemben a magyar hatóságok lefolytassák a büntetőeljárást.