– Az Európai Unió célpontja a terroristáknak, így Magyarország is célpontnak számít – szögezte le Horváth József vezérőrnagy, biztonságpolitikai és titkosszolgálati szakértő, aki szerint a manchesteri robbantás beleillik az Iszlám Állam (ISIS) merényleteinek sorába. – Az unióban eddig azokban az országokban robbantottak, ahol nagy tömegekben élnek muzulmánok. Az elmúlt néhány év nyugat-európai terrortámadásait az adott országban született másod-, harmadgenerációs muszlimok követték el, nemegyszer frissen érkezettek bevonásával. Ez történt Franciaországban, Belgiumban, Németországban és most Angliában is.
Az ISIS pedig akkor is vállalja az adott merényletért a felelősséget, ha semmi közük nem volt hozzá, hiszen egy ilyen brutális és aljas támadásnak, mint a manchesteri is, hírértéke van a szemükben. Erre a merényletre még sokáig emlékezni fognak a gyermekáldozatok miatt. Magyarország része az Európai Uniónak, NATO-tagok is vagyunk, mindkét szervezet lényegében hadban áll az Iszlám Állammal.
Ennek ellenére – bár valóban célpontok vagyunk magunk is – jóval kisebb a valószínűsége egy magyarországi iszlamista terrortámadásnak, mint egy nyugat-európainak. Hála a szerb határon felépített kerítésnek és a jogi szabályozás szigorításának, nincs utánpótlásuk a szélsőséges nézetekre fogékony iszlamistáknak. Persze a biztonságunkért felelős hatóságok és állami szervek nem dőlhetnek hátra, kiemelt kockázatokat hordoznak ugyanis a tömegrendezvények. Ilyen például a vizes vb is.
– Az ISIS azokra akar csapást mérni, akik harcolnak ellenük Szíriában, Irakban. Nagy-Britannia kiemelt szerepet tölt be az ISIS elleni koalícióban, így kiemelt célpont is a terroristák számára. Most ott támadtak, ahol a legkönnyebb volt számukra, és ami a legjobban fáj, hogy a célpontok gyermekek voltak – fejtette ki Földi László titkosszolgálati szakértő, egykori hírszerző. Szerinte a szintén nagy tömegeket vonzó sportesemények helyszínei általában védettek, oda bejutni csak többszöri ellenőrzés után lehet. – Könnyűzenei koncerteken a biztonsági intézkedéseket is lazábban veszik.
A hírek szerint Manchesterben gyakorlatilag ellenőrzés nélkül lehetett bejutni a terembe. A szervezők azt gondolhatták, az ISIS talán nem csupa szörnyeteg alkotta alakulat. Tévedtek. Tudomásul kell venni, hogy háborús helyzet van Európában, így mások a szabályok, mint békében. Európában a történelem során mindig is jelen volt az erőszak, ám mára már nem tankok állnak szemben egymással, hanem merényletek formájában zajlik a háború, és mindenki célponttá vált. Azt is tudomásul kell venni, hogy az európai színtéren nem lehet védekezni a terroristák, a terrortámadások ellen.
A konfliktushelyzeteket kell megszüntetni nemzetközi összefogással ott, ahol teremtődnek – közölte. Hozzátette: a migrációnak is ott kell gátat szabni, ahonnan kiindul. Az EU ellenőrizetlen befogadó politikája azonban szembemegy a józan ésszel. Az elmúlt évek terrorhulláma éppen azokban a nyugat-európai országokban tombolt, amelyek maguk is befogadók, az iszlám hátterű düh azonban a saját állampolgáraik irányából csapott le rájuk. – Mire számíthatunk vajon, ha a radikális iszlám hatalomra jut ezekben az országokban, ha most ezen országok erejük teljében sem képesek megfékezni a vérengzésüket? – tette fel a kérdést Földi László.
– Százszázalékos biztonság nincs, terrorfenyegetettségben él Európa – közölte Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Szerinte mindezek ellenére Magyarország továbbra sem közvetlen célpontja az iszlám eredetű terrorizmusnak. Soha nem volt gyarmatunk, így a gyarmati lakosság leszármazottai sem élnek hazánkban. Minimálisnak mondható a magyarországi muzulmánok létszáma.
Többségük felsőfokú tanulmányait végezte itt, majd letelepedett, magyar nőt vett el feleségül, gyerekeik születtek. Nem vagy csak nagyon nehezen radikalizálhatók, hiszen beilleszkedtek a társadalomba. Nógrádi kijelentette: bár a schengeni határt megvédjük például Szerbia vagy Ukrajna irányából, a szerb határon felépített kerítés fontossága ezen a tényen keresztül is kimutatható, ám a határ nyitott az egyezményben részt vevő tagállamok irányából.
Onnan szabadon átjárható a schengeni határ, így nem garantálható, hogy csak jó szándékú ember jön be például Ausztria felől. Hozzátette: ezért is jelenthető ki, hogy nincs százszázalékos biztonság, még akkor sem, ha tudjuk, hogy a hatóságok és az ország vezetése mindent megtesz a biztonság garantálása érdekében.