Erről az emberi erőforrások minisztere beszélt hétfőn az egészségügyi államtitkár tanácsadó testülete, az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagjainak kinevezése alkalmából rendezett ünnepségen.
Az elmúlt években több lépcsőben igyekeztek a béreket emelni, és ezt a béremelést folytatni kívánják a többszöri bérrendezés mellett – mondta a miniszter, aki emlékeztetett: a fiatal szakorvosok idén januártól bruttó 151 ezer forint plusztámogatásban részesülhetnek, ha részt vesznek a rezidensi ösztöndíjprogramban, és vállalják, hogy szakvizsga után öt évig Magyarországon dolgoznak, teljes munkaidős közalkalmazotti munkaviszonyban.
– Így egy fiatal szakorvos bruttó jövedelme 405 ezer forint kell legyen – húzta alá Balog Zoltán, hozzátéve: idén eddig már 616-an igényelték ezt a támogatást.
Az orvosok és az ápolók jövedelme évről évre folyamatosan nő, a növekedés 2012-től, az akkor 93 ezer dolgozót érintő béremelés után igazán látványos, különösen az orvosoknál. A teljes munkaidőben foglalkoztatott doktorok havi nettó jövedelme 2010-ben még a 200 ezer forintot sem érte el, 2014-ben viszont már majdnem 311 ezer forint volt. A szakdolgozók nettó bére 2010-ről 2011-re még csökkent is, akkor átlagosan mindössze 109,5 ezer forint volt havonta, 2014-ben azonban havi szinten és átlagosan már ők is csaknem 138 ezer forintot kerestek. Ez utóbbi összeg ugyanakkor elmarad a mintegy 156 ezer forintos nemzetgazdasági átlagtól, viszont gyakorlatilag megegyezik a költségvetési intézményekben dolgozók átlagkeresetével. Az orvosok, ápolók, valamint az egyéb egészségügyi dolgozók – a teljes és részmunkaidősök fizetését is beleszámítva – a költségvetési intézményekben dolgozók átlagánál többet, a nemzetgazdasági átlagnál azonban még mindig kevesebbet keresnek havonta.
A 141 492 forintos ágazati nettó átlagkereset – mint az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából kiderül – több mint a kétszerese annak az alig 70 ezer forintnak, amit a szociális ágazatban dolgozók visznek haza, de kevesebb mint a fele annak a 318 ezer forintnak, amit a legjobban fizető pénzügyi, biztosítási tevékenységgel meg lehet ma keresni.
Az egészségügyiek jövedelme az alapilletményen túl számos egyéb elemből is áll, így nem csoda, hogy az alapfizetés átlagosan csak a havi fizetés alig 70 százalékát teszi ki.
Helyzet van Győrben
Nyílt levélben jelentette be tegnap a győri Petz Aladár Oktató Kórház tizenöt sebésze, hogy mivel megszakadtak a bértárgyalások a kórház vezetőségével, ügyvédi letétbe helyezték felmondásukat. A Kisalföld című lap szerint kérelmükben jelezték, hogy amíg az intézmény részéről komoly szándék mutatkozik a helyzet megoldására, nem kívánják veszélyeztetni a kórház és a betegellátás működését, tehát nem mondanak fel. Tamás László János, az intézmény főigazgatója azonban hangsúlyozta, a vezetőség nem változtat a korábbi álláspontján. „A sebészek által kért összeg 185 százalékos jövedelemkiegészítést jelentene, intézményünk pedig nem képes 2200 munkatárs számára ekkora emelést biztosítani. Még öt százalékot sem, nemhogy száznyolcvanötöt” –közölte.