Az úszóházak az életmódmagazinok egzotikus tudósításaiból a hétköznapi valóság részeivé váltak. Túlságos fantázia nem is kell az ilyen vízi alkalmatosság előnyeinek megértéséhez. De aki valaha is megfordult valamelyik jól felszerelt úszóházban vagy akár csak úszókunyhóban, biztosan lebilincselte a szinte korlátlan szabadság és a természet csodálatos közelségének érzése.
Úszóházban lakni valódi életérzés. A csönd mélyebb, az ég tisztább, a folyópartok panorámájával nem lehet betelni. A vízi élővilág karnyújtásnyi közelségbe kerül. A terasz előtt alkonyatkor hatalmas keszegek és pontyok ugrálnak, a nappali ablakán vadkacsa és sirály kopogtat, és gyakran kapaszkodik ingó ingatlanukra egy-egy gyanútlan kecskebéka.
A lakatlan túlparton hajnalonként őzek, szarvasok, vaddisznók csillapítják a szomjukat. A legnagyobb élmény azonban a vihar és a zord időjárás. A villámok cikázása a vizek fölött, a folyón ringatózó otthon tetejét verő jégeső, a gyenge vagy erősebb hullámzás, a szél süvítése vagy akár a nappali üvegfala előtt lassan szállingózó hó látványa mind-mind befelé fordítja, elgondolkodtatja a vízi házakban élő embereket.
Ám e sok gyönyörűség mellett természetesen egészen hétköznapi, anyagi okai is lehetnek, ha valaki ezt az életmódot választja. Akárcsak számtalan más európai nagyvárosban, úgy nálunk is egyre magasabbak az ingatlanok négyzetméterárai. Az amszterdami vagy a londoni úszóházrengetegek is éppen azért alakultak ki, mert a túlnépesedett városok lakásárai sokak számára már száz évvel ezelőtt is megfizethetetlenek voltak.
Napjainkban ugyanez a helyzet Budapesten: lényegesen olcsóbb lehet úszóházban élni, mint megvásárolni egy belvárosi ingatlant. A statisztikák szerint az elmúlt öt évben megduplázódott az átlagos budapesti négyzetméterár, ma már több mint hatszázezer forintot kell fizetni egyetlen átlagos négyzetméterért, de a legdrágább ingatlanokban jócskán egymillió forint felett jár a négyzetméterenkénti vételár.
Az úszóházakat sem adják ingyen, de a fentiekhez képest négyzetméterenként legalább kétszázezer forinttal olcsóbban juthatunk vízre telepített otthonhoz. Egy év elején megjelent úszóházhirdetés például egy 44 négyzetméteres felépítményt – amelyből 28 négyzetméteres a lakóépület – 12,5 millió forintért kínált. Ez egy egyedi építésű ház, két nagyobb terasszal, konyhával, fürdőszobával. „Megtakaríthatja a telek árát, és örök panorámát teremthet egy ilyen úszóházzal magának” – áll a hirdetésben. És valóban. Füvet se kell nyírni, a szomszéd se nagyon fog avarégetéssel vagy állandó rotációs kapálással kellemetlenkedni, és még a kutyája se ugat elviselhetetlenül.
Amikor száz-kétszáz évvel ezelőtt egy londoni polgár úgy döntött, a Temze nyugodt vizén épít otthont magának, esetenként a más lakásokban meglévő komfortelemeket és a biztonságot nélkülöznie kellett. Manapság azonban ez egyáltalán nincs így. Igaz, a beépített szolgáltatásoktól is függ az ár. Az engedélyeztetéshez szükséges minimum nem takarítható meg. A motoros úszóházakat hajóként vizsgáztatják. Az ilyen lakóalkalmatosságoknak az az előnyük, hogy nagyobb a tulajdonos szabadsága. Ha elunta valamelyik partszakaszt az ablaka előtt, azonnal fölkerekedhet, továbbállhat, és ha nincs kikötési tilalom, bárhol lehorgonyozhatja otthonát.
Az ilyen házakba ezért saját, önellátó közműrendszert építenek ki. Ezzel szemben a hajtómotor nélküli építményeknek meg kell felelniük néhány hatósági előírásnak, és ezeket is engedélyeztetni kell. Ha minden rendben, úszóműengedélyt kaphatnak. A rögzített, álló úszóházak tulajdonosainak kikötői díjat is kell fizetniük, ami egy jól kiépített és felkapott kikötőben akár százezer forint is lehet. Lényegesen kevesebbet számol fel a vízügyi hatóság vízhasználati díjért.
Molnár István, az egyik hazai piacra dolgozó úszóházépítő vállalkozás tulajdonosa, teljesen összkomfortos lakásokat épít megrendelésre. Ráadásul némelyik modelljük ökoház, s ezekhez semmilyen külső közműre nincs szükség. Az energiát napelemek szolgáltatják, az ivóvíz megfelelő tartályból érkezik, s a szennyvizet is tartályba gyűjtik. Ezeket a lakásokat persze csak hajóként lehet vizsgáztatni, mert az előírások szerint a kikötőben álló, motor nélküli házaknak közműkapcsolattal kell rendelkezniük. Erre azonban nálunk még nem minden kikötő készült fel.
Magyarország talán legnagyobb úszóházsora Tiszafüreden ringatózik a vízen, de Abádszalókon, Tiszaörvényen és Tiszaszőlősön is jó néhány vízi otthonnal találkozhatunk. Vannak egyszerűbb alkotmányok és fényűzőbbek; némely vízi ház kialakítása szemmel láthatólag napra kész dizájndivatokat követ. Előfordulnak kétszintes építmények is, többségük hűtéssel-fűtéssel ellátott.
Szinte mindegyiken van terasz, ahol otthonosan berendezkednek a lakók: székek, asztalok, nyugágyak, grillsütők mutatják a szabadtéri élet örömeit. Sok helyütt muskátli virít az ablakokban, és az épületek külsején csak néhány kisebb jel utal a hétköznapitól eltérő rendeltetésre. A házak eleve hídon közelíthetők meg, és többségükben a terasz valamelyik részén kikötőhelyet alakítottak ki, hogy megkönnyítsék a vízi közlekedést. Késő őszre többnyire elhagyják ezeket az otthonokat, de néhányan dacolnak a megpróbáltatásokkal, és még a telet is a vízen úszó otthonban töltik.
Bár a vízre telepített házak egyre divatosabbak, a kereslet irántuk mégis meglehetősen változó. Molnár István szerint egyelőre úszóházépítésből nem lehet megélni, pedig nem túl sok cég foglalkozik ezzel, és a külföldi értékesítők magas áraik miatt nem jelentenek valódi konkurenciát. Az idén hetet sikerült eladnia, egyet Budapesten, a többit Tiszafüreden eresztették vízre. Néha hónapokig nincs megrendelés, majd váratlanul többen is érdeklődnek nála. Az úszóházak katamarántestre épülnek, és Molnár István szerint olyan vastag acéllemezből készülnek, hogy még a jégzajlás sem tesz kárt bennük.
A régi konstrukciók kevésbé voltak biztonságosak, ezért ha megsérült valamelyik tartóelem, akár fel is borulhatnak. Az újabbakban azonban zsilipelt kamrák vannak, ezért ha léket kapna is valahol, a többi kamrában lévő levegő megakadályozza a megbillenést. A katamarántörzsre tartóelem kerül, amelyre magát a házat építik. Az acél vázszerkezetet előregyártott panelekből összeállított alappal szerelik.
Ha a vevő úgy kéri, az építményt akár teljes üvegfallal is ellátják, igény szerint biztonsági üveggel és ultraviola-sugárzás elleni védelemmel. Amikor szerkezetkész a konstrukció, homokfúvóval lefújják, majd jöhet az alapozó és a fedőfesték. A szerkezet fémrészeit ajánlatos tízévenként újrafesteni, hogy ne korrodálódhasson.
Ha elkészül a ház, engedélyt kell kapnia, ezért az illetékes közlekedési hatóság szakemberei alaposan átvizsgálják. Molnár István maga végezteti el ezt az eljárást. A személygépkocsi-vizsgáztatáshoz hasonlóan a vízi engedélyek sem örökre szólnak, első alkalommal tíz évre állítják ki, utána viszont már ötévenként kell a tulajdonosnak megszereznie a használathoz szükséges hatósági jogosultságot.
Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnökségének vezetője azt is elmondta, hogy az engedélyeztetés során a ház lemezvastagságát is ellenőrzik, de megvizsgálják a közműcsatlakozást is. Szennyvíz ugyanis nem ömölhet a folyóba. Az engedélyeztetés azonban nem az igazgatóság feladata, hanem a közlekedési hatóságé. A vízügyi igazgatóság kikötőlétesítésre ad engedélyt, és az készíttethet a hasznosításhoz megfelelő tervet, aki elnyeri a pályázatot. Ha jónak látja, kialakít a partszakaszon olyan közműcsatlakozásokat, amelyek alkalmassá teszik a területet úszóház befogadására.
Egyébként teljesen újdonságnak Magyarországon sem nevezhetjük ezeket a vízi otthonokat, mert már sok évtizeddel ezelőtt használtak tanyahajókat a vízen végzett munkák dolgozóinak. A tanyahajó hasonlít az úszóházhoz, de a lakórész egy motor nélküli, a vontatáshoz kormánylapáttal ellátott hajótest belsejében van. Fejes Lőrinc szerint a régebbi tanyahajók közül a közelmúltban sokat adtak el, majd ezeket az új tulajdonosok a megváltozott igényeknek megfelelően korszerűsítették és vették használatba.
Az úszóházakhoz és a tanyahajókhoz hasonló kategóriát jelentenek a vízi kunyhók. A Kormorán Kikötőben az állandó tulajdonosú úszóházak mellett bérelhető vízi házak és kunyhók is sorakoznak. A kikötő vezetője, Hegedűs Gábor készségesen megmutatja, hogy néznek ki és milyen felszereltségűek vízi építményeik. A kilencvenes évek elejétől él Tiszafüreden, és emlékei szerint legföljebb tíz éve lett egyre nagyobb divattá a vízi otthon.
A náluk bérelhető úszókunyhók kis, kétágyas szobából állnak, amelyhez kívülről megközelíthető kémiai mosdó tartozik. A felszereltség része egy teakonyha és a gázpalackról üzemelő hűtőszekrény. A bejárat előtt vízre nyíló terasz található.
A ház saját elektromos rendszere napelemről üzemel, ezért nagyobb teljesítményű elektromos eszközöket működtetni itt nem lehet, de arra azért elegendő, hogy a telefonokat, laptopokat föl lehessen tölteni. Ha módjuk van rá, a bérlők szívesen el is vontatják a kunyhókat nekik megfelelő, távolabbi partszakaszokra vagy nyílt vízre. A kis háznak elektromos fűtése is van, amelyet csak akkor lehet használni, ha a kikötőben elektromos csatlakozásra van lehetőség.
Hideg időben szükség is van a fűtésre, mert a bérlők még sokszor novemberben is igénybe veszik a kikötő szolgáltatásait. Néhány napra jönnek, főként horgászok. Hegedűs Gábor szerint az úszókunyhó a sátorozásnál lényegesen több komfortot biztosít, de szűkössége miatt egy hétvégi háznál kevesebbet.
A Tisza-tó különösen is alkalmas a vízi házak telepítésére, mert az áradásokat leszámítva a vízügyi szabályozás miatt csak néhány centiméter a vízszint ingadozása. Ez a közműcsatlakozások és a házra vezető hidak miatt fontos körülmény. Szegednél vagy a Felső-Tisza vidékén már jobban oda kell figyelniük az úszóház-tulajdonosoknak a vízállásra.
Az elmúlt évtizedek alatt a teljes hazai vízi élet átalakult. A leglátványosabb változás a nagy sebesség elérésére alkalmas jachtok, motorcsónakok és vízi motorok megjelenése volt. Egyre népszerűbbek a Dunán és a Tiszán is. Ezekhez a hangos, kipufogógázt termelő közlekedési eszközökhöz képest kevésbé látványos volt az evezősdivat átalakulása.
A régebbi kajakokat és kenukat új típusok váltották fel, a gurulóüléses kielboatok szinte teljesen eltűntek a Dunakanyarból. És látványos változást jelentenek az úszóházak is. Egyelőre az még nem látszik, múló divatról, népszerű státuszszimbólumról van-e szó, vagy valóban a hazai lakáskultúra részévé válik a sok más országban régóta divatos életmód.