Számottevően emelné a jövőben Ningbo városa a kikötőjének áruforgalmát, többek között azzal, hogy a Kínába irányuló kelet-európai szállítmányokat a mostaninál is nagyobb arányban oda érkeztetné – hangzott el a napokban rendezett Kína és a kelet-közép-európai országok befektetési együttműködését támogató konferencián.
Qui Dongyao, a délkelet-kínai város polgármestere elmondta, idén 27 százalékkal növelnék a kereskedelmet a térség országaival, és más kínai tartományokhoz hasonlóan egyéb területeken is erősítenék Csöcsiang tartomány fővárosának szerepét térségünk országaiban.
A nagyjából magyarországnyi lakosú település jelenleg mindezt városi szinten képzeli, testvérvárosi hálózatának bővítésével, aminek jelenleg itthon Veszprém tagja, mondta a Magyar Időknek Xu Pingyuan, a ningbói önkormányzat külügyminisztériumának főtitkárhelyettese. A komolyabb beruházások terén Magyarország a hetedik helyen szerepel a rangsorban, a 2015-ben jóváhagyott, vasúti termékek előállítását célzó, 11,3 millió dolláros beruházással.
A lista elején álló Lengyelország egymilliárd dollár feletti beruházásnak adhat otthont. Xu Pingyuan szerint minden bizonnyal a gazdaságilag erősebb Lengyelország marad a belátható jövőben a közvetlen befektetések célja, ugyanakkor eközben Magyarországgal is erősödhet a kereskedelem. Elsősorban a magyar élelmiszeripari termékek keresettek, egyebek mellett a tokaji borok vagy a disznóhús.
Felvetésünkre, miszerint Magyarországon és a térségünkben is sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy miért tart rendszerint ilyen sokáig a kínai félnek, hogy egy üzleti döntést meghozzon, a főtitkárhelyettes azt válaszolta, ebben nem várható változás. – Szeretnénk, ha alaposan megismerkedhetnénk egymással – mondta.
Ningbo vezetése jelenleg nem elégedett azzal, amilyen mélységű az érdekeltsége más kínai tartományokhoz mérten a közép-európai régióban. Önkormányzati adatok szerint tavaly a térséggel a kétoldalú kereskedelmi forgalom 9,2 milliárd dollárt tett ki, ez egy kisebb megugrás a korábbi néhány év valamivel alacsonyabb, de stabil adataihoz mérten.
Meglehetősen érdekes az összetétele a Ningbóba irányuló kelet-európai exportnak. Tavaly a teljes mennyiség 40 százalékát a fémhulladék tette ki, 33 százalékát pedig a fém nyersanyag, amelyeket vélhetően az iparban hasznosítanak. Így értelemszerű, hogy jócskán kisebb kereslet mutatkozik a térségből jövő feldolgozott termékekre.
A kínai együttműködéstől, illetve a jó politikai viszonyoktól már hazánkban is régóta remélnek sokkal több jelentős beruházást, és erre a kínai fél is nyitott. Ezek a beruházások azonban gyakran hosszú ideig megrekednek a szavak szintjén. Ugyan nem lehet általánosítani, de úgy látszik, ezt a hozzáállást Magyarországon mostanra a legtöbben felismerték és elfogadták. Hazánk úttörő volt abban, hogy végigvitte a nehéz adminisztratív folyamatokat, és kötvényt bocsátott ki Kína szárazföldi és offshore piacán egyaránt.
Ez a piacépítés mellett azért is volt fontos az Államadósság-kezelő Központ vezetése szerint, mert ezzel még egy fokkal szorosabbá válik a viszony a két ország között. Erre szükség is van, mivel a kínai partner nem egy-egy projektnek a megtérülését számolgatja, hanem a befektetési ország egészével való viszonyt tekinti alapnak.
Eközben folyamatosak a diplomáciai egyeztetések, többek között például a Budapest Airport is stratégiai együttműködést kötött Ningbo repülőterével 2015-ben. Jelenleg úgy tűnik, sínen van a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai hitelből való felépítése, noha ez a beruházás is jó pár éve érlelődik. Jelen állás szerint 2023-ra kell elkészülnie a dél–észak összeköttetésnek.