Kimagasló, 4,5 százalék körüli növekedéssel számol 2018-ban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországon, amit idén is közel 4 százalékos bővülés követhet – derül ki a szervezet tegnap bemutatott országjelentéséből.
Álvaro Pereira, az OECD közgazdasági igazgatóságának vezetője kiemelte a jelenlegi rekordot jelentő foglalkoztatási adatokat, amelyek az OECD szerint alapvető fordulatot is mutatnak, mivel néhány évvel ezelőtt még a munkanélküliség jelentette az egyik legkomolyabb gazdasági és társadalmi feszültségforrást az országban.
Ebből adódik a két számjegyű gyarapodás a bérekben, ami egyben megalapozza a belső fogyasztás bővülését.
Az eredmények elismerése mellett az OECD több globálisan is égető problémára mutat rá, amivel a hazai kormányzatnak is minél előbb szembe kell néznie. Ahogy Pereira összefoglalta: „Szép volt, de maradjatok éberek!” Komoly eredmény, hogy az ország képes stabilan csökkenteni az államadósságot, javul az adóbeszedés hatékonysága és ezzel párhuzamosan az életszínvonal is nő, de továbbra is elmarad az uniós átlagtól, valamint a termelékenységben még mindig nem elég gyors a felzárkózásunk.
Az OECD megállapításai szerint kifejezetten jó, hogy – többek között az alacsony társasági adónak köszönhetően – nagy menyiségben áramlik be az országba külföldi működőtőke (FDI), azonban vannak olyan térségek, amelyek nem élvezhetik ennek a hasznát.
Az egyik fő kihívás a szervezet szerint, hogy a hátrányos régiók is részesülhessenek annak a gazdasági többletnek a hasznából, amelyek a bevett, rendszerint autó- vagy vegyipari központoknak vidéken is adottak. Az OECD szerint ugyan Magyarországon jóval kisebbek a regionális különbségek, mint sok más országban, de így is vannak olyan térségek, amelyek leszakadóban vannak.
Az országjelentés szerint a rohamos bérnövekedés kockázatokat is jelent. Pereira szerint szorosan kell figyelni a bérszínvonal alakulását, mivel ha továbbra is elszállóban maradnak a fizetések, az ország versenyképessége is romolhat.
Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára szerint ezt a megállapítást a kormány vitatja. Gion szerint épp a piaci szükségletek miatt emelkedő bérek ösztökélhetik itthon a vállalatokat, hogy megtegyék azokat az automatizálási, gépesítési fejlesztéseket, amelyekre amúgy is szükségük lenne a termelékenységük javítása érdekében. A nagyvállalatok képesek lesznek a kérdést kezelni, azonban a kis- és középvállalati szektornak kell majd a segítség – mondta Gion.
A harmadik fő kihívás az OECD szerint az öregedés kérdése. Mint Pereira kiemelte, a most születő japánok jelentős része várhatóan a 100 évet is megéri, és máshol is nő az élettartam, ez pedig egy fenntarthatatlan helyzetet eredményezhet, ha az emberek a nálunk is megszokott 65 éves korban nyugdíjba mennek, és onnantól kizárólag az ellátórendszerre támaszkodnak.
Gion elmondása szerint a kormány is felismerte, hogy hiába rekordalacsony a munkanélküliség, az aktivitási mutatókat tovább kell javítani. Épp emiatt 2019-től járulékmentesen dolgozhatnak az arra képes nyugdíjaskorúak.
A gazdasági kormányzat becslése szerint akár 600 ezer fős tartalék is lehet még a hazai munkaerőpiacon, egyrészt a dolgozni vágyó nyugdíjasok, valamint a jelenleg kisgyerekkel otthon lévő fiatal nők által, akik számára például bölcsődefejlesztéssel igyekszik a kormány támogatni a munkaerőpiaci visszatérést.