Bár a magyar termelők a sorozatos rossz évek után most végre jobb szezont könyvelhetnek el, az Európai Unión belüli méztermelés és -export Magyarországnál jelentősebb szereplője, Románia inkább csak közepes évet tudhat maga mögött, és az ukrajnai termés sem sikerült jobban a tavalyinál Takács Ferenc álláspontja szerint. Az Aranynektár tulajdonosa nyilatkozatában arra reagált, hogy a napokban Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban kijelentette: kínálati mézpiac alakult ki Európa-szerte, javarészt az ukrán import miatt a hazai felvásárlási árak az év eleji szintre estek vissza. Fazekas Gyula azt is állította, hogy körülbelül négy hete le is állt a felvásárlás.
Takács Ferenc a fenti állításokat határozottan cáfolta. – Az ukrán méz nem lett olcsóbb, hanem drágult. Aktuálisan vámmal együtt jelenleg körülbelül annyiba kerül, mint amennyiért a magyar termelőktől vásároljuk ugyanazt a mézkategóriát – jelentette ki. – Nincs ukrán méz a magyar piacon, ennélfogva nem is törheti le az árakat. Ami Ukrajnából Magyarországra kerül, az teljes egészében továbbmegy nyugat-európai, illetve harmadik piacokra. Nem állt le a felvásárlás, hiszen mi, az export ötödét bonyolító Aranynektár cégcsoport folyamatosan vásároljuk fel a magyar mézet. A virágméz felvásárlási ára pedig kilónként ötven forinttal magasabb, mint tavaly augusztusban – tette hozzá.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke ugyanabban a cikkben szintén jelezte, hogy a májusi álláshoz képest már emelkedett az ukrán méz ára.
Takács Ferenc lapunknak elmondta, az éven belüli ármozgás természetes: az új terméskor – nyár végén – áresés, az év vége felé pedig drágulás történik. A méhész szerint a pánikkeltés célja az lehet, hogy a jelenlegi, egyébként alacsony mézfogyasztási időszakban a termelők az egész éves termésüket piacra dobják annak reményében, hogy legalább ezen az áron értékesíthessék. Ez végül valóban letörné az árakat, így például az a német tulajdonú cég is olcsón juthatna a magyar mézhez és kedvezőbb árréssel exportálhatná, amelynek Fazekas Gyula az ügyvezetője. Takács Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy európai mézkereskedők továbbra is évente százezer tonnányi kínai eredetű, hamis termékekkel árasztják el az EU-t, nagy kárt okozva ezzel a magyar termelőknek is, hiszen a magyar méz nyolcvan százaléka a tagállamokban talál vevőre. A hamisítványokat pedig Takács Ferenc véleménye szerint az ezzel kereskedő érdekkör magyar mézzel javítja fel, így annak minél alacsonyabb felvásárlási ára ezért is lehet fontos számukra.
Mint lapunk tavasszal megírta, a magyar mézpiac megtisztult a kínai hamisítványoktól a hatóságok és a szakmai szereplők határozott fellépésének köszönhetően. Takács Ferenc most jelezte: az ügy mellett annak idején nem állt ki Fazekas Gyula.