Eléri a bruttó 365 ezer forintot márciustól a Lidl diszkontlánc fizikai és bolti dolgozóinak a fizetése: tegnap bejelentették, a cég a 2017-es béremelési hullámot követően további, átlagosan 20 százalékos béremelést hajt végre – a lépés közel négyezer munkavállalót érint.
Az áruházi alkalmazottak és a raktári dolgozók átlagos havi járandósága tavasztól eléri a 365 ezer forintot a láncnál. Részletezték: a boltokban a 8 órás munkakörökben a 290 és a 320 ezer forint közötti sávban mozognak majd a bruttó fizetések, ami mellé a Lidl Egészségprogram éves szinten 96 ezer forint értékű komplex, magánklinikai környezetben nyújtott egészségügyi szolgáltatását is biztosít minden érintett számára.
Az üzletvezetők esetében az elérhető havi bruttó járandóság 658 ezer forinttól egészen 720 ezer forintig terjedhet a lánc mintegy 160 áruházában. A vállalat korlátlan magáncélú használattal céges személyautót is biztosít üzletvezetőinek, akik szintén igénybe vehetik a plusz egészségügyi szolgáltatást. Emellett a Lidl alkalmazottait kedvezményprogrammal és utazásiköltség-térítéssel is ellátják.
A német tulajdonú diszkontlánc a magyar kiskereskedelmi szektorban 2016 januárja óta eddig a legnagyobb mértékben emelte a fizetéseket, miközben gőzerővel bővíti piaci jelenlétét. Emlékezetes, nemrég megírtuk, az idén hét korábbi CBA-üzletet a Lidl-hálózat tagjaként nyitnak újra; a vállalat a dolgozóinak kínált legújabb juttatási csomaggal – amely jelenleg az egyik legelőnyösebb a hazai piacon – minden bizonnyal a megnövekvő munkaerő-szükségletet kívánja előre biztosítani.
Vége az áfatrükköknek
Csökkenő adminisztrációs terheket és áfaszempontból egyenlőbb versenyfeltételeket hoz a határon átívelő termékértékesítésre vonatkozó új szabályozás 2021-től – hívta fel a figyelmet a Deloitte Zrt. Emlékeztetnek: tavaly december 5-én új szabályozást fogadott el az EU Tanácsa, amely jelentősen megkönnyíti az online kereskedelemmel és szolgáltatásnyújtással foglalkozó cégek adózását. Eszerint 2021-től kiterjesztik a MOSS (mini one-stop-shop) rendszerét a távolsági termékértékesítésekre is, számottevően mérsékelve az adminisztratív terheket.
Jelenleg két választási lehetőségük van az online értékesítőknek: egyfelől dönthetnek úgy, hogy a vásárló tagállama szerinti forgalmi adót fizetik az első eurótól, másrészt választhatják azt is, hogy csak az adott tagállamban irányadó összeghatár (jellemzően 35 ezer euró) felett fizetik a másik országban érvényes áfát. Ez azonban számos adminisztratív költséggel jár. Másik tagállambeli kereskedő így versenyelőnyhöz juthat alacsony áraival, ráadásul a szabályozás lehetőséget ad trükközésre is, hiszen az értékhatár elérésekor ugyanaz a tulajdonosi kör egy másik cégen keresztül értékesíthet, elkerülve a magasabb áfafizetési kötelezettséget. Az új szabály szerint viszont főszabályként az első eurótól kezdve a magánszemély vásárló tagállama szerinti forgalmi adót kell fizetni.